A júliusi feldolgozóipari jelentés eredményei

A hazai feldolgozóipari vállalatok jelenleg nincsenek kedvezőtlen helyzetben, azonban a külső körülmények romlása folyamatosan fokozza a bizonytalanságot. A rendelésállomány jelenleg biztosítani látszik, hogy az idei évben még növekedni tudnak a vállalatok feltéve, ha a külső körülmények nem romlanak hirtelen és drámaian. A feldolgozóipari vállalatok helyzete és rövid távú kilátásai 2022/Q2 című kiadvány letölthető innen.

A Kopint-Tárki 2022/2 konjunktúrajelentése

Megjelent a Kopint-Tárki 2022/2 konjunktúrajelentése „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2022 nyarán” címmel.

Magyarországon az év eleji masszív kormányzati kifizetések a magánfogyasztás példa nélkül álló emelkedését generálták, ami – a szintén jó ütemben bővülő vállalati és háztartási beruházásokkal karöltve – 8,2%-os GDP-növekedést tettek lehetővé az idei első negyedévben. A 10% fölé emelkedő infláció és a júniusban szintet lépő jegybanki kamatemelés, világgazdasági szinten pedig az amerikai FED immár agresszív kamatemelési politikája, illetőleg az orosz-ukrán háború potenciálisan robbanásveszélyes következményei által keltett recessziós aggodalmak apasztják a háztartások vásárlóerejét, rontják a vállalatok beruházási kedvét, és meggátolják az export nekilendülését. A Kopint-Tárki 4%-on tartja GDP-növekedési előrejelzését. 

A jelentés itt, a sajtóösszefoglaló itt, a prezentáció pedig itt tölthető le. A sajtótájékoztató felvétele elérhető itt

Megjelent a Eurofound 2022-es éves jelentése a minimálbérekről

A jelentés Magyarországról szóló tartalmait a Kopint-Tárki munkatársai dolgozták ki. “Öt közép- és kelet-európai tagállamban a kötelezően előírt ráták növekedése elérte a két számjegyű értéket: a legjelentősebb előrelépés Magyarországon történt (+19% felett),” olvasható az összehasonlító tanulmányban. A teljes publikáció letölthető itt.

A Kopint-Tárki 2022/1 konjunktúrajelentése

Megjelent a Kopint-Tárki 2022/1 konjunktúrajelentése „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2022 tavaszán” címmel. 

A szárnyaló energiaárak, emelkedő élelmiszerárak környezetében ismét nagy a bizonytalanság az idei magyar növekedési kilátásokat illetően, az orosz támadás hatására. Felhasználási oldalon a magánfogyasztás, termelési oldalon a szolgáltatások húzzák a növekedést, míg az árak minden ágazatban gyors ütemben emelkednek.

A jelentés itt, a sajtóösszefoglaló itt, a prezentáció pedig itt tölthető le. A sajtótájékoztató felvétele elérhető itt

E-könyv: Feltörekvő európai gazdaságok a járvány után

Megjelent a SpringerLink kiadásában az ”Emerging European Economies after the Pandemic. Stuck in the Middle Income Trap?” című e-könyv, Mátyás László szerkesztésében. A terjedelmes tanulmánykötet 12 fejezetben vizsgálja a pandémia hatásait a régióban. A kötet letölthető itt.
A 3. fejezet Tóth István János és Palócz Éva közös írása ”Firm Size, Productivity, EU Funds and Corruption” címmel.

Makrogazdaság, államháztartás, koronavírus

Megjelent a Költségvetési Tanács számára 2021-ben készült elemzések összegzése, Makrogazdaság, államháztartás koronavírus-járvány idején címmel. A kötetben Intézetünk munkatársainak írásai is szerepelnek: 

Matheika Zoltán – Losoncz Miklós – Palócz Éva: Makrogazdasági áttekintés 2020-ról és 2021 első félévéről – 23.o. 

Nagy Katalin – Bogó Rozália – Losoncz Miklós – Palócz Éva – Vakhal Péter: Világgazdasági fejlemények – ezen belül a Brexit – hatása az EU-ra, benne Magyarország gazdaságára, államháztartására –   98.o. 

Bogóné Jehoda Rozália – Koppány Krisztán – Krokovay Nóra – Matheika Zoltán – Palócz Éva – Vakhal Péter: A Covid-19, a fenntarthatóság és a gazdasági-társadalmi fejlődés megjelenése a versenyképességben Magyarországon – 108.o. 

A kötet letölthető ezen a linken. 

Kormányok és szociális partnerek szakpolitikai válaszai a járványra

Megjelent az Eurofound A koronavírus és a munka világa cikksorozatában a „Kormányok és szociális partnerek szakpolitikai válaszai a koronavírus járványra” című összehasonlító írás. A Kopint-Tárki elemzőjének cikke az európai kormányok és társadalmi szereplők járványra adott válaszait összegzi. Volt, ahol a munkanélküliség szabadjára engedése egy aktív átképzési, (újra)foglalkoztatási és átmeneti segélyezési politikával párosult, míg más országokban a munkahelyek megtartása volt az elérendő cél. A szociális partnerek bevonása a szakpolitikai beavatkozások kialakításába néhány kivételtől eltekintve háttérbe szorult.

A cikk a Eurofound folyamatosan frissülő, a tagországok COVID-19 válsággal kapcsolatos intézkedéseit összegyűjtő adatbázisára támaszkodik, amely elérhető itt: COVID-19 EU Policy watch