Impacts of a changing world-economic environment (including Brexit) on the EU economy and on the Hungarian economy and state budget (in Hungarian)

A tanulmány első része a nemzetközi gazdasági és növekedési folyamatokat tekinti át a világgazdaságban 2021 közepén, megvizsgálva, hogy hoz-e fordulatot a 2021. év, milyen hatása volt a válságnak a világkereskedelemre, mennyire sikerült a negatív hatásokon úrra lenni, illetve melyek azok a kockázatok, amelyek veszélyeztetik a jövőbeli növekedést. A tanulmány megállapítja, hogy a növekedés szempontjából lefelé mutató kockázatot az infláció erősödése és a monetáris feltételek szigorodása, valamint a pandémia újbóli fellángolása jelenthet. Mindegyiknek jó esélye van ugyan, de egyelőre az előrejelzők többsége azzal számol, hogy ezek a kockázatok kezelhető keretek között maradnak. A bizonytalanságot fokozza a koronavírus új mutánsainak megjelenése, ami számos országban bizonyosan újabb szigorításokat fog kikényszeríteni. Továbbra is nagyon nagy probléma, hogy a fejlődő országokban az oltási kampányok nagyon lassan haladnak, és ezekben az országokban az egészségügy felkészültsége a járvánnyal szemben nagyon kezdetleges. Az idei növekedés még jelentős mértékben támaszkodik a fiskális ösztönzőkre, amelyek kivezetése a jövőre lassúbb növekedéshez vezethet.

Az Európai Unió nemzetközi környezetének vizsgálata során részletesen foglalkozunk a Brexit hatásaival. A fő következtetés, hogy a brit gazdaságot 2020-ban és 2021-ben két negatív keresleti és kínálati sokk érte: a Brexit és a koronavírus-járvány. Amíg a Brexit elsősorban a nemzetközi kereskedelembe kerülő termékeket előállító és szolgáltatásokat kínáló ágazatok helyzetét nehezíti, addig a pandémia elsősorban a belföldi piacra orientálódó szolgáltatásokét. A két sokk regionális és foglalkoztatási következményei eltérőek. Makrogazdasági szinten a Brexit és a pandémia hatásai összeadódnak. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi és együttműködési szerződés révén sikerült elkerülni a megállapodás nélküli kiválást az EU-ból és az azzal kapcsolatos zavarokat a bilaterális kereskedelemben, a Brexit hátrányosan érintette mind az Egyesült Királyságot, mind az Európai Uniót

A második fejezet az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetével foglalkozik, megállapítva, hogy a kilábalás ez év második negyedében megindult, azonban a magas adósságállomány, a gyorsuló infláció és egyes országok szerkezeti, versenyképességi problémái kockázatot jelenthetnek a jövőre nézve. Az új EU tagállamok vonatkozásában is megállapítható, hogy a világjárvány és az azt követő gazdasági válság egy lassuló kelet-európai régiót ért el, s sok olyan problémát hozott a felszínre, amelyek már régóta nyomasztják a térséget. A harmadik fejezet a magyar államháztartás helyzetét taglalja, megállapítva, hogy a koronaválság miatt kialakult világgazdasági feltételek elsősorban a szolgáltatásforgalmon, azon belül is főként a turizmuson keresztül rontották a magyar gazdaság helyzetét. A magyar államháztartás 2020-ban a GDP 8,1%-át kitevő hiányt halmozott fel, az eredetileg előirányzott 0,8%-os hiánnyal szemben. Az óriási többlethiány nem a válság miatt elmaradt költségvetési bevételek miatt alakult ki, hanem a kiadások elfutása következtében.

Client:
Fiscal Council of the Hungarian Parliament, Contract No. KVT/7-1/2021
Duration:
August 2021
Project leader:
Katalin Nagy
Participants:
Rozália Bogó, Zoltán Matheika, Miklós Losoncz, Katalin Nagy, Éva Palócz, Péter Vakhal
Dokuments: