A tanulmány három részből áll. Az első fejezet a magyar gazdaság nemzetközi környezetét tekinti át, röviden, bemutatva, hogy milyen következményekkel járt 2020-ban a pandémia a nemzetközi gazdaságra, a globális kereskedelemre, a nyersanyagpiacokra és a főbb régiók gazdaságára.

A második fejezet a magyar gazdaság helyzetét elemzi, külön kitérve a járvány miatti gazdasági válság hatásaira a GDP felhasználási és termelési oldalának egyes komponensei terén. Bemutatja a munkaerőpiac alakulását, az aggregált számok mögött meghúzódó főbb szerkezeti eltolódásokkal együtt. A főbb magyar gazdasági mutatókat (a GDP változása, az ipari termelés, a háztartások reálkeresete és fogyasztása, beruházások, külkereskedelem, munkanélküliség) az EU-összehasonlításában is értékeli. Nem csak a GDP egyes komponenseire ad előrejelzést, hanem – egy legyezőábrán – a 2021-es év egyes negyedéveinek várható gazdasági teljesítményére is.

A harmadik fejezet a fiskális és monetáris folyamatokat elemzi. Részletes értékelést ad a 2020-as év költségvetési folyamatairól, a kiadási és a bevételi oldal egyes tételeinek alakulásáról. A magyar költségvetési hiány és az államadósság alakulását bemutatja az Európai Unió más országaival összehasonlítva is. Megvizsgálja a magyar államadósság nagyságának, GDP-arányának és összetételének változásait, különös tekintettel a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatásaira. Elemzi a monetáris politika főbb jellemzőit, az árfolyam és az állampapírpiaci hozamok alakulását, szintén régiós összehasonlításban. Ez a fejezet elemzi az inflációs folyamatokat (szintén EU-s összehasonlításban is), és a fogyasztói árindex várható alakulását. A tanulmány hangsúlyozza, hogy noha a járvány által szétzilált gazdaságok konszolidációja megkezdődött, a 2020 előtti dinamika helyreállítása mind a nemzetközi, mind a magyar gazdaságban lassú lesz, amelyet a járvány alakulása körüli bizonytalanság is nehezít. A fiskális ösztönzők azonban támogatják a gazdaságok növekedését, legalábbis rövid-közép távon.