A magyar gazdaság 2022-ben a növekedési számok alapján viszonylag sikeres volt: a 4,6%-os éves növekedési ütem számottevően meghaladta az EU-átlagot.
Ám az évet meredek lassulás jellemezte: az első félévben még rendkívül magas volt az év/éves növekedés üteme, részben az év eleji stimuluscsomag révén is csúcsra pörgetett fogyasztási kereslet, részben az élénk vállalati beruházások által hajtott belföldi felhasználás dinamikus bővülésének köszönhetően. A második félévtől viszont a belföldi kereslet lanyhulni kezdett, miután az állami eszközökkel gerjesztett kereslet és az orosz-ukrán háború okozta energiaársokk miatt drasztikusan gyorsuló infláció erodálni kezdte a reálkereseteket, illetve megdobta a vállalati költségeket is. Az infláció megugrására a jegybank a már korábban elkezdett kamatemelési ciklus folytatásával reagált. Így aztán az év végére a fogyasztás dinamikája látványosan mérséklődött, az állami beruházások felfüggesztése és az infrastrukturális beruházások kifutása nyomán pedig a beruházások növekedése is lelassult, majd az utolsó negyedévben csökkenésbe fordult.
Megjegyzendő, hogy 2022-ben a külkereskedelmi cserarány-romlás okozta jövedelemveszteség éves szinten meghaladta a GDP volumen-növekedését. Így a gazdasági teljesítmény bővülése ellenére a bruttó hazai reáljövedelem (RGDI) mintegy 0,5%-kal csökkent. Az ország által felhasználható források szűkülése mellett számottevően (éves szinten 3,9%-kal) emelkedő belföldi felhasználás közötti diszkrepancia a külkereskedelmi egyenleg jelentős romlásában mutatkozott meg.
2022-ben a kormányzati szektor ESA-hiánya a hivatalos hiánycélt kismértékben meghaladva a GDP arányában 6,2%-ra csökkent az előző évi 7,1%-ról. A javulás aránylag szerény volt, ám ha figyelembe vesszük a kamatterhek növekedését, valamint a gázkészletfeltöltés és a rezsitámogatások tetemes többletköltségeit, akkor az implicit költségvetési konszolidáció mértéke 2022-ben meghaladta a GDP 3%-át is. A második félévtől intenzívebbé váló megtakarítási erőfeszítések nyomán az elsődleges kiadások reálértéke az év eleji expanziós intézkedések ellenére némileg csökkentek tavaly. A beruházási célú kiadások estek vissza a legnagyobb mértékben. A 2022. évi magyar árindex még csak a negyedik volt az EU-rangsorban, de az év végére a magyar fogyasztói áremelkedés már messze a legmagasabb volt az EU-ban. az élelmiszerek esetében a magas áremelkedési ütemhez a kiskereskedelmi különadók 2023. évi további emelése is hozzájárul, amelyet a kereskedőknek áremelésből kell kigazdálkodniuk. A kereskedők árképzésébe való folyamatos kormányzati beavatkozás nem csak eredménytelennek, hanem kontraproduktívnak bizonyult.
