2022 nagy részében a magasan tartott hazai kereslet hajtotta a növekedést, és noha a világgazdasági feltételek romlottak, az ipar és az export is aránylag ütésállónak bizonyult az év végéig.
Az idei elsõ két negyedévben a magyar gazdaságot már az év/éves növekedési indexekben is megmutatkozó recesszióba sodorta a belföldi kereslet összehúzódása. Ez utóbbi részben a tavaly év eleji stimuluscsomag révén is csúcsra pörgetett fogyasztási kereslet által tovább gerjesztett inflációnak, illetőleg az infláció miatti reálkereset-csökkenésnek tudható be. Az állami kereslet drasztikus visszafogása, párosulva a finanszírozási feltételek romlásával és a vállalati beruházási kedv lanyhulásával, a vártnál is erőteljesebb beruházáscsökkenést eredményezett az első félévben. Egyedül a nettó export tudott némi pozitív hozzáárulást felmutatni. Éves összehasonlításban a GDP az első félév átlagában 1,7%-kal, ezen belül a második félévben 2,4%-kal csökkent. Ezzel a csökkenési ütemmel Magyarország negatív irányban lóg ki a térség más országaihoz viszonyítva.
Az év további részében a dezinfláció kedvezően hat a jövedelmi folyamatokra, ám ennek hatása csak késleltetve jelenik meg a magánfogyasztásban. A Kopint-Tárki, fenntartva fél évvel ezelőtti prognózisát, a GDP 0,5%-os csökkenésére számít 2023-ban. A magánfogyasztás 1,5%-os, a bruttó állóeszközfelhalmozás 7,5%-os csökkenését jelezzük előre, mérsékelten növekvő export és enyhén visszaeső import mellett.
A központi költségvetési alrendszer pénzforgalmi hiánya július végére 2.940 milliárd forintot tett ki és ezzel már elérte az éves előirányzat 86,5%-át. A nagyra duzzadt államháztartási hiány részben átmeneti, illetve szezonális hatásokat tükröz, így többek között a lakossági rezsitámogatások kifizetése és az extraprofit adók beérkezése közötti idõbeli aszimmetriát. A Kopint-Tárki 2023-ban 4,9%-a körüli GDP arányos költségvetési hiányt jelez elõre, de hathatós beavatkozás nélkül az 5%-ot is átlépheti.
Az elmúlt másfél év legdrámaibb makrogazdasági fejleménye Magyarországon az infláció elszabadulása, és az európai országokét is messze meghaladó emelkedése volt. A 2023 elsõ félévi 24%-os magyar infláció (HICP) majdnem háromszorosa az EU-átlagának (8,3%).
2023-ra a Kopint-Tárki 18%-os éves átlagos fogyasztói árindexet jelez előre: az első félévi 23,6% után a második félévre az árindex 12,5%-ra eshet vissza. A csökkenés oka elsősorban a bázishatás, mivel az infláció 2022 év végén tetõzött. A keresleti tényezők korlátozó hatása még a második félévben is érvényesülhet az áremelésekben, de kisebb mértékben, mint az első félévben.