A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy a COVID-19 hogyan befolyásolta a globális folyamatokat. A COVID-19 megjelenése ez év tavasza óta alapvetően megváltoztatta a világgazdaság képét, minden korábbi várakozást felülírt. A válság – a gazdasági leállás és a fogyasztók elbizonytalanodása következtében – általában mindenütt a magánfogyasztás és a szolgáltatások iránti kereslet erőteljes csökkenésével járt. Ugyanakkor bizonyos területeken – például az egészségügy, élelmiszerek, háztartási cikkek – a kereslet meghatározott termékek iránt hirtelen nagyon megnövekedett, amivel a kínálat viszont nem mindig tudott lépést tartani. A pandémia alatt az infláció összességében viszonylag alacsony maradt, ami különösen a rendkívül alacsony olajáraknak és a kereslet összeomlásának volt köszönhető. De itt is régiónként és ágazatonként erős különbségek voltak tapasztalhatók. A válság a munkaerőpiacokra is súlyos hatással volt. Számos országban a rövidített munkaidő eszközéhez fordultak. A válság elsősorban az alacsony képzettségű és a női munkavállalókat sújtotta, és azokat, akiknek esetében a home office lehetősége nem volt alkalmazható. Ugyancsak nehéz helyzetbe hozta a válság a szabadúszókat, különösen a kultúra területén, a részmunkaidős munkavállalókat, illetve a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat, illetve az amúgy is hátrányos helyzetben levő fiatal munkavállalókat. 

A COVID-19 járvány okozta válság felhívta a figyelmet a nemzetközi termelési értékláncok előnyeire és hátrányaira, és újra előtérbe hozta a régi vitát a termelés nemzetköziesedése, illetve a hazai termelés előnyben részesítése vonatkozásában. A világkereskedelem súlyos visszaesést szenvedett el 2020 tavaszán, amely elsősorban a fejlett országokat érinti. Bár az értékláncok átalakulóban vannak, és megfigyelhető a visszatelepülés is Európában és Amerikában, azonban tömeges jelenségről nem beszélhetünk, és a kapacitásbéli korlátok miatt feltehetőleg ez így is marad a jövőben. A COVID-19 válság alatt, majd annak lecsengését követően Kína világgazdasági szerepe várhatóan meg fog változni. 

A koronavírus kedvezőtlen konjunkturális hatásai következtében a monetáris politika tavaly megindult lazítása folytatódott. A válságra reagálva majdnem minden ország nagyvonalú fiskális intézkedések segítségével igyekezett a gazdaságát lendületbe hozni, aminek következtében az államháztartás hiánya és az államadósság 2020-21-ben mindenütt nagyon megnő.