A tanulmány első fejezetében a világgazdasági környezet helyzetét és kilátásait tekintjük át, amelyek 2021-ben is legalább annyira, sőt, a válság utáni helyreállítási periódus körülményei között még nagyobb mértékben hatással lesznek a magyar gazdaság kilátásaira, mint korábban. A gazdaságélénkítő programok egyszerre indultak be a világon, ami jelentősen felpörgette a világkereskedelmet, és esély nyílt arra, hogy a világ visszatérjen a 2019-ben megszakított trendhez. Az áruforgalom volumene – a tavalyi visszaesés után – 2021-ben jelentősen bővül, különösen a felzárkózó országokban, amelybe Kínát is beleértjük. Az utóbbi hónapokban azonban lassulás tapasztalható az áruk kereskedelmében, ami a logisztikában tapasztalt szűk keresztmetszeteknek, illetve a bizonyos nyersanyagok és alkatrészek túlkeresletének tudható be.  

A második fejezet a magyar reálgazdaság, a GDP termelési és felhasználási komponenseit befolyásoló tényezőket és e komponensek legvalószínűbb alakulását vázolja fel.  Az elmúlt néhány negyedév tanulsága, hogy a magyar gazdaság az előzetesen vártnál ellenállóbbnak bizonyult a járvány második és harmadik hullámával szemben. Az idei első két negyedévben a GDP szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene folyamatosan emelkedett a megelőző negyedévhez viszonyítva, méghozzá jó ütemben. A termelési oldalon a szolgáltatások volt az egyetlen nemzetgazdasági ág, ahol a volumen még elmaradt a válság előtti szintjétől. 

A harmadik fejezet a fiskális és monetáris folyamatokat elemzi. Részletes értékelést ad a 2021-as év költségvetési folyamatairól, a kiadási és a bevételi oldal egyes tételeinek alakulásáról. A magyar költségvetési hiány és az államadósság alakulását bemutatja az Európai Unió más országaival összehasonlítva is. Megvizsgálja a magyar államadósság nagyságának, GDP-arányának és összetételének változásait, különös tekintettel a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatásaira. Megállapítja, hogy a kormány fiskális politikája továbbra is prociklikus jellegű, a gyors gazdasági növekedési ütem ellenére magas GDP-arányos államháztartási hiányt irányoz elő. A deficitcélok gyakori változtatása, a kormány (parlamenti) kontrol nélküli, összeg-határtól független, saját hatáskörben hozott kiadási döntései pedig nehezítik a fiskális folyamatok elemzését és előrejelzését. Elemzi a monetáris politika főbb jellemzőit, az árfolyam és az állampapírpiaci hozamok alakulását, szintén régiós összehasonlításban. Az inflációs kilátások aggasztóak, mivel azokat a világpiaci nyersanyagárak emelkedésén és a külföldről importált infláción kívül a belföldi kereslet felpörgése is fűti, amelyet tovább erősít az expanzív fiskálispolitika kereslet-ösztönző hatása.