Posztok

Világgazdasági hatások – különösen a Brexitre tekintettel – az EU-ra, benne Magyarország gazdaságára, államháztartására

A tanulmány első része a nemzetközi gazdasági és növekedési folyamatokat tekinti át a világgazdaságban 2021 közepén, megvizsgálva, hogy hoz-e fordulatot a 2021. év, milyen hatása volt a válságnak a világkereskedelemre, mennyire sikerült a negatív hatásokon úrra lenni, illetve melyek azok a kockázatok, amelyek veszélyeztetik a jövőbeli növekedést. A tanulmány megállapítja, hogy a növekedés szempontjából lefelé mutató kockázatot az infláció erősödése és a monetáris feltételek szigorodása, valamint a pandémia újbóli fellángolása jelenthet. Mindegyiknek jó esélye van ugyan, de egyelőre az előrejelzők többsége azzal számol, hogy ezek a kockázatok kezelhető keretek között maradnak. A bizonytalanságot fokozza a koronavírus új mutánsainak megjelenése, ami számos országban bizonyosan újabb szigorításokat fog kikényszeríteni. Továbbra is nagyon nagy probléma, hogy a fejlődő országokban az oltási kampányok nagyon lassan haladnak, és ezekben az országokban az egészségügy felkészültsége a járvánnyal szemben nagyon kezdetleges. Az idei növekedés még jelentős mértékben támaszkodik a fiskális ösztönzőkre, amelyek kivezetése a jövőre lassúbb növekedéshez vezethet.

Az Európai Unió nemzetközi környezetének vizsgálata során részletesen foglalkozunk a Brexit hatásaival. A fő következtetés, hogy a brit gazdaságot 2020-ban és 2021-ben két negatív keresleti és kínálati sokk érte: a Brexit és a koronavírus-járvány. Amíg a Brexit elsősorban a nemzetközi kereskedelembe kerülő termékeket előállító és szolgáltatásokat kínáló ágazatok helyzetét nehezíti, addig a pandémia elsősorban a belföldi piacra orientálódó szolgáltatásokét. A két sokk regionális és foglalkoztatási következményei eltérőek. Makrogazdasági szinten a Brexit és a pandémia hatásai összeadódnak. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi és együttműködési szerződés révén sikerült elkerülni a megállapodás nélküli kiválást az EU-ból és az azzal kapcsolatos zavarokat a bilaterális kereskedelemben, a Brexit hátrányosan érintette mind az Egyesült Királyságot, mind az Európai Uniót

A második fejezet az Európai Unió, illetve az euróövezet gazdasági helyzetével foglalkozik, megállapítva, hogy a kilábalás ez év második negyedében megindult, azonban a magas adósságállomány, a gyorsuló infláció és egyes országok szerkezeti, versenyképességi problémái kockázatot jelenthetnek a jövőre nézve. Az új EU tagállamok vonatkozásában is megállapítható, hogy a világjárvány és az azt követő gazdasági válság egy lassuló kelet-európai régiót ért el, s sok olyan problémát hozott a felszínre, amelyek már régóta nyomasztják a térséget. A harmadik fejezet a magyar államháztartás helyzetét taglalja, megállapítva, hogy a koronaválság miatt kialakult világgazdasági feltételek elsősorban a szolgáltatásforgalmon, azon belül is főként a turizmuson keresztül rontották a magyar gazdaság helyzetét. A magyar államháztartás 2020-ban a GDP 8,1%-át kitevő hiányt halmozott fel, az eredetileg előirányzott 0,8%-os hiánnyal szemben. Az óriási többlethiány nem a válság miatt elmaradt költségvetési bevételek miatt alakult ki, hanem a kiadások elfutása következtében.

Megrendelő:
A Költségvetési Tanács titkársága, a KVT/7-1/2021 szerződés alapján
Időtartam:
2021. augusztus
Projektvezető:
Nagy Katalin
Résztvevők:
Bogó Rozália, Matheika Zoltán, Losoncz Miklós, Nagy Katalin, Palócz Éva, Vakhal Péter
Dokumentumok:

A COVID-19, a fenntarthatóság és a gazdasági-társadalmi fejlődés megjelenése a versenyképességben Magyarországon

A pandémia olyan folyamatokat indított el, amelyek alapvetően eltérítették a nemzetgazdaságokat a korábbi pályájukról, nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szempontból is. Általános szakértői konszenzus mutatkozik arról, hogy az elmúlt néhány évtizedben tapasztalt gyors fogyasztásbővülésre épülő gazdasági növekedés a jövőben a jelenlegi formájában nem lesz fenntartható, annak káros externáliái miatt. A tanulmány 5 metszetben vizsgálja meg a válság előzményeit és következményeit a fenntarthatóság szempontjából. 

A járvány első hullámai alatt bekövetkezett gazdasági recesszió tompítását célzó intézkedések eredményeképpen megnövekedett GDP arányos adósságállományait vizsgálva megállapítható, hogy néhány EU tagállammal ellentétben (például Görögország) Magyarországon 2020-ban a  GDP arányos államadósság szint szinte teljes egészében a megnövekedett adósságállományok eredménye, mivel az áremelkedés (5,5%-os GDP-deflátor) növelte, a GDP volumenének az 5%-os visszaesése pedig majdnem ugyanilyen mértéken csökkentette a folyó áras GDP-t. 

Külön fejezet foglalkozik a válság alatt foganatosított szociális intézkedésekkel európai összehasonlításban. A társadalmi vita középpontjában az áll, hogy az embereket ugyan meg kell tartani állásukban, ugyanakkor viszont lehetővé kell tenni a piaci erők hatékonyabb gazdasági működtetését is. Egyes országokban ennek a vitának mindkét oldalán a szociális partnerek is megjelentek, ami a hatékony és előremutató párbeszéd érzékelhető jele. Magyarországon a szociális partnerek a német ‘Kurzarbeit’ mintájára csökkentett munkaidős bértámogatási programot szerettek volna bevezettetni az álláshelyek megőrzésére, de a véleményük nem volt elegendő mértékben figyelembe véve a kormányzati döntések során. Az elégséges kormányzati támogatások hiányában a rendkívül rövid, három hónapos munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítását egyöntetűen szorgalmazták a szociális partnerek. 

A kutatás során nagy hangsúlyt fektettünk a magyar gazdaság versenyképességére. Régiós összehasonlításban egy olyan kép rajzolódik ki, hogy 2010 után Magyarország számára minden adott volt, amellyel ár- és bér versenyképességi előnyét növelni tudta. Ennek ellenére a reálfejlettségben mért fejlődésünk egyáltalán nem volt kimagasló, ami az innováció, a digitalizáció és a hazai, valamint a külföldi vállalatok közötti termelékenységbeli különbségeknek tudható be. Külön fejezetben dolgoztuk fel a digitalizáció jelenét és jövőjét hazánkban. A felnőttoktatás, továbbképzés technikájában, eszköztárában és a megcélzandó tudást illetően egyaránt fontos szerepet kell kapniuk a digitális megoldásoknak. A 24. órában vagyunk ahhoz, hogy elkezdjük valamennyi generáció számára az EU által is szorgalmazott, a digitális készségek elsajátítását, folyamatos bővítését magába foglaló digitális oktatási ökoszisztéma megvalósítását. 

Versenyképességben való lemaradásunk miatt alakult ki a magyar gazdaság más, külföldi vállalatok beszállításaitól való függősége is, amely feltárásának tanulmányunk külön fejezetet szentelt. Az elemzés rávilágított a korábbi tanulmányokban kevésbé hangsúlyozott Oroszországgal, Lengyelországgal és Hollandiával szembeni függőségre. A legfőbb kockázatokat a kínálatoldali effektusok jelentik, a beszállítói oldal (értékesítési szerkezettől eltérő értelmezést kívánó) diverzifikáltságára nagyobb figyelmet kell fordítani. A globális értékláncoktól való függőségünk kontrollálásának, csökkentésének sokkal inkább ez, semmint a koronavírus válság nyomán több helyütt felerősödő, a nemzetközi értékláncoktól való elfordulás, a túlzott mértékű önellátásra való törekvés, bezárkózás jelenthetik a hatékony eszközét. 

A hazai vállalatok válság előtti helyzetét dolgozza fel a tanulmány következő része, amely rávilágított, hogy 2019-ben a hazai vállalatok átlagosan egészen válságálló állapotban voltak. Még a leginkább érintett idegenforgalmi ágazat vállalatait is relatíve kedvező pozícióban érte a leállás. Mivel a legtöbb bajba jutott vállalat érdemi segítséghez jutott, így a válság alatt megszűnt cégek aránya jóval kevesebb volt, mint például Csehországban, ahol a szokásos szám duplája volt a megszűnt vállalkozások száma a járvány alatt. A hazai cégek eladósodottsága 2019-ben nem volt kedvezőtlen, és a 2020-as aggregált adatok is azt mutatják, hogy a vállalatok adósságállománya tovább csökkent. 

A tanulmány utolsó fejezete a klímaváltozásra adott válaszok tárgykörét dolgozza fel. Az EU klímastratégiája a járványtól függetlenül is ambiciózus célokat tűzött ki, majd ezek betartására ösztönözve a gazdasági újraindítási alapokhoz kötötte a tervek megvalósításának egy részét. A cél az üvegházgáz-kibocsátás 55%-os visszafogása 2030-ig. Ennek jegyében a kibocsátás-kereskedelmi rendszer által lefedett és azon kívül álló szektorokban egyaránt fokozná a kibocsátáscsökkentés ütemét, szigorúbb célértéket határozna meg a megújuló energiaforrásoknak az energiamixben való arányát illetően. Ennek legfőbb eszköze az energiaadók reformja, vagy – 2026-tól – a karbonvám bevezetése. Az EU-s szintű karbonsemlegesség elérésének eszközei (mint például a szén kivezetése az energiatermelésből) azonban nem minden tagállam számára elfogadható, mivel főleg a kelet-európai országok gazdasága épül leginkább azokra az ágazatokra, amelyeknek drasztikus változásokat szükséges eszközölni (például járműipar). 

Megrendelő:
A Költségvetési Tanács titkársága, a KVT/8-1/2021 szerződés alapján
Időtartam:
2021. augusztus
Projektvezető:
Vakhal Péter
Résztvevők:
Bogó Rozália, Koppány Krisztián, Krokovay Nóra, Matheika Zoltán, Nagy Katalin, Palócz Éva, Vakhal Péter
Dokumentumok:

Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép 2021 első félévéről

A tanulmány első fejezetében a világgazdasági környezet helyzetét és kilátásait tekintjük át, amelyek 2021-ben is legalább annyira, sőt, a válság utáni helyreállítási periódus körülményei között még nagyobb mértékben hatással lesznek a magyar gazdaság kilátásaira, mint korábban. A gazdaságélénkítő programok egyszerre indultak be a világon, ami jelentősen felpörgette a világkereskedelmet, és esély nyílt arra, hogy a világ visszatérjen a 2019-ben megszakított trendhez. Az áruforgalom volumene – a tavalyi visszaesés után – 2021-ben jelentősen bővül, különösen a felzárkózó országokban, amelybe Kínát is beleértjük. Az utóbbi hónapokban azonban lassulás tapasztalható az áruk kereskedelmében, ami a logisztikában tapasztalt szűk keresztmetszeteknek, illetve a bizonyos nyersanyagok és alkatrészek túlkeresletének tudható be.  

A második fejezet a magyar reálgazdaság, a GDP termelési és felhasználási komponenseit befolyásoló tényezőket és e komponensek legvalószínűbb alakulását vázolja fel.  Az elmúlt néhány negyedév tanulsága, hogy a magyar gazdaság az előzetesen vártnál ellenállóbbnak bizonyult a járvány második és harmadik hullámával szemben. Az idei első két negyedévben a GDP szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene folyamatosan emelkedett a megelőző negyedévhez viszonyítva, méghozzá jó ütemben. A termelési oldalon a szolgáltatások volt az egyetlen nemzetgazdasági ág, ahol a volumen még elmaradt a válság előtti szintjétől. 

A harmadik fejezet a fiskális és monetáris folyamatokat elemzi. Részletes értékelést ad a 2021-as év költségvetési folyamatairól, a kiadási és a bevételi oldal egyes tételeinek alakulásáról. A magyar költségvetési hiány és az államadósság alakulását bemutatja az Európai Unió más országaival összehasonlítva is. Megvizsgálja a magyar államadósság nagyságának, GDP-arányának és összetételének változásait, különös tekintettel a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatásaira. Megállapítja, hogy a kormány fiskális politikája továbbra is prociklikus jellegű, a gyors gazdasági növekedési ütem ellenére magas GDP-arányos államháztartási hiányt irányoz elő. A deficitcélok gyakori változtatása, a kormány (parlamenti) kontrol nélküli, összeg-határtól független, saját hatáskörben hozott kiadási döntései pedig nehezítik a fiskális folyamatok elemzését és előrejelzését. Elemzi a monetáris politika főbb jellemzőit, az árfolyam és az állampapírpiaci hozamok alakulását, szintén régiós összehasonlításban. Az inflációs kilátások aggasztóak, mivel azokat a világpiaci nyersanyagárak emelkedésén és a külföldről importált infláción kívül a belföldi kereslet felpörgése is fűti, amelyet tovább erősít az expanzív fiskálispolitika kereslet-ösztönző hatása. 

Megrendelő:
Készülta KVT/6-1/2021szerződés alapján
Időtartam:
2021. augusztus
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Bogóné Jehoda Rozália, Losoncz Miklós, Nagy Katalin, Palócz Éva, Vakhal Péter
Dokumentumok:

Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép 2020-ról

A tanulmány három részből áll. Az első fejezet a magyar gazdaság nemzetközi környezetét tekinti át, röviden, bemutatva, hogy milyen következményekkel járt 2020-ban a pandémia a nemzetközi gazdaságra, a globális kereskedelemre, a nyersanyagpiacokra és a főbb régiók gazdaságára.

A második fejezet a magyar gazdaság helyzetét elemzi, külön kitérve a járvány miatti gazdasági válság hatásaira a GDP felhasználási és termelési oldalának egyes komponensei terén. Bemutatja a munkaerőpiac alakulását, az aggregált számok mögött meghúzódó főbb szerkezeti eltolódásokkal együtt. A főbb magyar gazdasági mutatókat (a GDP változása, az ipari termelés, a háztartások reálkeresete és fogyasztása, beruházások, külkereskedelem, munkanélküliség) az EU-összehasonlításában is értékeli. Nem csak a GDP egyes komponenseire ad előrejelzést, hanem – egy legyezőábrán – a 2021-es év egyes negyedéveinek várható gazdasági teljesítményére is.

A harmadik fejezet a fiskális és monetáris folyamatokat elemzi. Részletes értékelést ad a 2020-as év költségvetési folyamatairól, a kiadási és a bevételi oldal egyes tételeinek alakulásáról. A magyar költségvetési hiány és az államadósság alakulását bemutatja az Európai Unió más országaival összehasonlítva is. Megvizsgálja a magyar államadósság nagyságának, GDP-arányának és összetételének változásait, különös tekintettel a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatásaira. Elemzi a monetáris politika főbb jellemzőit, az árfolyam és az állampapírpiaci hozamok alakulását, szintén régiós összehasonlításban. Ez a fejezet elemzi az inflációs folyamatokat (szintén EU-s összehasonlításban is), és a fogyasztói árindex várható alakulását. A tanulmány hangsúlyozza, hogy noha a járvány által szétzilált gazdaságok konszolidációja megkezdődött, a 2020 előtti dinamika helyreállítása mind a nemzetközi, mind a magyar gazdaságban lassú lesz, amelyet a járvány alakulása körüli bizonytalanság is nehezít. A fiskális ösztönzők azonban támogatják a gazdaságok növekedését, legalábbis rövid-közép távon.

Megrendelő:
A Költségvetési Tanács titkársága, a KVT/6-1/2021 szerződés alapján
Időtartam:
2021. április
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Bogó Rozália, Matheika Zoltán, Losoncz Miklós, Nagy Katalin, Vakhal Péter
Dokumentumok:

Februárban megugrott az ipari termelés

Az előzetes adatok szerint 2021 februárjában az ipari termelés volumene váratlanul 1,9%-os (a munkanappal kiigazított adatok alapján 3,9%-os) növekedésbe fordult a januári közel 7%-os visszaesés után. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanappal kiigazított termelési volumen 4,8%-kal emelkedett, és ezzel a havi volumen túlszárnyalta a Covid-válságot megelőző csúcspontot is.

Ez a felpattanás meglepő: mintha februárban az ipar függetlenítette volna magát a globális logisztikai nehézségektől és a chiphiánytól.

Az első két hónap átlagában az ipari termelés 2,3%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Mivel valójában az ipart továbbra is béklyózzák a szállítási fennakadások – erre utal az áprilisi beszerzési menedzserindex alakulása is – a kiugró februári adatot a továbbiakban korrekció követheti. Ezzel együtt az idén dinamikus ipari növekedést várunk.

Az európai gazdaság újraindítása és hatásai a kelet-közép európai országokra (angolul és kínaiul)

2020. márciusa óta, a COVID-19 járvány súlyos következményekkel járt az európai gazdaságokra is. A tanulmány célja, hogy A tanulmány célja felmérni, hogy az Európai Unió COVID-19 miatti gazdasági válságból való kilábalás miként hat a közép-kelet-európai országokra, és milyen hatással lesz a közép-kelet-kínai gazdasági kapcsolatokra

A tanulmány három intézet együttműködésével készült: a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet., mint a konzorcium vezetője, a Világgazdasági Kutató Intézet, a Közgazdasági és Regionális Tanulmányok Központja (VGI-KRTK) és a Kelet-európai, Orosz, és közép-ázsiai tanulmányok Intézete  (IEERCAS, Kínai Társadalomtudományi Akadémia, Peking).

A tanulmány 2 fő fejezetből áll, ezen belül 7 alfejezetből.

Az első fő fejezet áttekintést nyújt

• az Európai Unió globális gazdasági helyzetéről és kilátásairól,

• a költségvetési folyamatokról, az államadósság alakulásáról az EU-ban, valamint annak következményeiről a közeljövőben

• az Európán belüli kereskedelmi kapcsolatok intenzitásáról, amely a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kölcsönös függőség egyik fő tényezője.

A második fő fejezet az európai helyreállítás és újraindítás néhány fontosabb kérdésével foglalkozik

• lehetséges változások a globális értékláncokban (GVC)

Az európai gazdaságélénkítési politika a zöld gazdaságba és a digitalizációba történő jövőbeli beruházásokra összpontosít a Next Generation EU program keretében.

  • a digitális kapacitásokba és képességekbe történő beruházások növekvő szerepe az európai gazdaság fellendülésében, Közép- és Kelet-Európában is.

• a közép-kelet-európai országok hozzáállása a zöld gazdasághoz, a megújuló energiaforrásokba és / vagy az atomenergiába történő beruházásokhoz.

Az utolsó alfejezet a világjárvány lehetséges hatásait tárgyalja Kína és Közép-Kelet-Európa közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra.

Megrendelő:
China CEE Intézet, Budapest
Időtartam:
2020. szeptember
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Bogó Rozália, Losoncz Miklós, Matheika Zoltán, Nagy Katalin, Vakhal Péter (Kopint-Tárki), Éltető Andrea, Tury Gábor (KRTK-KTI) és He Ting (IREECAS, Peking)
Dokumentumok:

Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép 2019-ről és 2020 első félévéről

A tanulmány két kötetből áll, az első 2020 áprilisában a 2019. évi gazdasági folyamatokat, a második kötet pedig, 2020 szeptemberében a 2020 első félév turbulens gazdasági fejleményeit elemezte.  

A két kötet szerkezete hasonló. A tanulmányok első fejezete a magyar gazdaság nemzetközi környezetét tekinti át, röviden. A második fejezet a magyar makrogazdasági fejlemények alakulását elemzi 2019-ben, illetve 2020 első félévében, külön értékelve a két hét híján még a válság által alig érintett első negyedévi, és a válság által legnagyobb mértékben sújtott második negyedévi teljesítményt. Egyenként megvizsgálja a GDP termelési és felhasználási komponenseinek alakulását, ezek összefüggéseit, a fizetési mérleg alakulását és a munkaerőpiaci mutatókat. A harmadik fejezet a fiskális és monetáris folyamatokat elemzi, különös tekintettel a válságnak a költségvetésre gyakorolt hatásaira és annak egy elemeire a bevételi és a kiadási oldalon. 

Az első kötetben, 2020 április elején, a COVID-19 járvány kitörésekor kellett 2020. évi gazdasági előrejelzést adni, amikor még mind a válság lefolyása, mind annak gazdasági hatásai beláthatatlanok voltak. A nagyfokú bizonytalanság ellenére, a Kopint-Tárki áprilisi előrejelzése kifejezetten helytállónak bizonyult: 5,5%-os gazdasági visszaesést prognosztizált arra az esetre, ha a járvány nyár végéig lecseng és az utolsó negyedévet már jóval kisebb visszaesés jellemzi. Nem ez történt, a járvány ősszel nem csökkent, hanem a tavaszinál is erőteljesebbé vált. Ennek ellenére az áprilisi előrejelzés feltehetőleg nincs messze a várható tényleges visszaesés mértékétől. 

Nemzetközi gazdasági folyamatok a lassuló globális környezetben – különös tekintettel Magyarországra

A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy a COVID-19 hogyan befolyásolta a globális folyamatokat. A COVID-19 megjelenése ez év tavasza óta alapvetően megváltoztatta a világgazdaság képét, minden korábbi várakozást felülírt. A válság – a gazdasági leállás és a fogyasztók elbizonytalanodása következtében – általában mindenütt a magánfogyasztás és a szolgáltatások iránti kereslet erőteljes csökkenésével járt. Ugyanakkor bizonyos területeken – például az egészségügy, élelmiszerek, háztartási cikkek – a kereslet meghatározott termékek iránt hirtelen nagyon megnövekedett, amivel a kínálat viszont nem mindig tudott lépést tartani. A pandémia alatt az infláció összességében viszonylag alacsony maradt, ami különösen a rendkívül alacsony olajáraknak és a kereslet összeomlásának volt köszönhető. De itt is régiónként és ágazatonként erős különbségek voltak tapasztalhatók. A válság a munkaerőpiacokra is súlyos hatással volt. Számos országban a rövidített munkaidő eszközéhez fordultak. A válság elsősorban az alacsony képzettségű és a női munkavállalókat sújtotta, és azokat, akiknek esetében a home office lehetősége nem volt alkalmazható. Ugyancsak nehéz helyzetbe hozta a válság a szabadúszókat, különösen a kultúra területén, a részmunkaidős munkavállalókat, illetve a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalókat, illetve az amúgy is hátrányos helyzetben levő fiatal munkavállalókat. 

A COVID-19 járvány okozta válság felhívta a figyelmet a nemzetközi termelési értékláncok előnyeire és hátrányaira, és újra előtérbe hozta a régi vitát a termelés nemzetköziesedése, illetve a hazai termelés előnyben részesítése vonatkozásában. A világkereskedelem súlyos visszaesést szenvedett el 2020 tavaszán, amely elsősorban a fejlett országokat érinti. Bár az értékláncok átalakulóban vannak, és megfigyelhető a visszatelepülés is Európában és Amerikában, azonban tömeges jelenségről nem beszélhetünk, és a kapacitásbéli korlátok miatt feltehetőleg ez így is marad a jövőben. A COVID-19 válság alatt, majd annak lecsengését követően Kína világgazdasági szerepe várhatóan meg fog változni. 

A koronavírus kedvezőtlen konjunkturális hatásai következtében a monetáris politika tavaly megindult lazítása folytatódott. A válságra reagálva majdnem minden ország nagyvonalú fiskális intézkedések segítségével igyekezett a gazdaságát lendületbe hozni, aminek következtében az államháztartás hiánya és az államadósság 2020-21-ben mindenütt nagyon megnő. 

Megrendelő:
Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából
Időtartam:
2020. szeptember
Projektvezető:
Nagy Katalin
Résztvevők:
Bogóné Jehoda Rozália, Losoncz Miklós, Palócz Éva, Vakhal Péter, Tóth G. Csaba

MNTFS – A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia érvényesülésének értékelése

Az értékelés célja annak feltárása volt, hogy a 2014-2020 között a különböző Operatív Programokból megvalósuló fejlesztések milyen módon és mértékben járulnak hozzá a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: MNTFS vagy Stratégia) célrendszerének megvalósításához, a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek, társadalmi jellemzőinek, minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának javulásához. Az értékelés célja volt továbbá inputok, javaslatok megfogalmazása a 2020 utáni időszakra.  

Az értékelés különböző horizontális és ágazati területek mentén vizsgálta az MNTFS megvalósulását. A horizontális témák a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása és a roma nők helyzete, míg a hét vizsgált ágazati terület: (i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer, (ii) az oktatási teljesítmény, iskolai szegregáció, (iii) foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, (iv) egészségügy, (v) lakhatás, (vi) területi különbségek csökkentése, (vii) kulturális párbeszéd, szemléletformálás, antidiszkrimináció. 

Az értékelés keretében öt operatív program – Emberi Erőforrás Fejlesztési (továbbiakban EFOP), a Terület- és Településfejlesztési (TOP), a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP) és a Rászoruló Személyek Támogatása (RSZTOP) operatív programok – 104 felhívását vizsgáltuk, ezek közül 25-öt részletesen. Az értékelés határnapjának kitűzött 2019.08.21-i adatbázis alapján a vizsgált 104 felhívás projektjei (5.386 db projekt) csak kis részben zárultak le (14%), és 40%-uk még el sem indult.  

A pénzügyi teljesítés szempontjából – ahhoz képest, hogy a fejlesztési időszak vége felé járunk – a források felhasználása viszonylag lassú ütemben történik, noha összességében forráshiány a nyertes pályázókat nem akadályozhatja a megvalósításban, hiszen a projektek átlagában a leszerződött támogatások több mint felét megkapták előleg formájában (2019.08.21-i állapot). Az uniós forrásokon túlmenően a különböző szakpolitikai változások, illetve az utóbbi évek kedvező konjunkturális helyzete, az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány is jelentősen hatással volt az MNTFS megvalósítására, az elért eredményekre. 

Konjunktúrateszt

A kiadvány a Kopint-Tárki konjunktúratesztjének összesített adatain, az adatokból származó információkon alapszik. A konjunktúratesztelést ma már több, mint 40 országban alkalmazzák a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások gyors felmérésére.

A kiadvány – a konjunktúratesztek eredményei alapján – többek között foglalkozik:

  • vállalkozások gazdasági helyzetével és rövid távú kilátásaival,
  • termelés tendenciáival, a cégek termelését akadályozó tényezőkkel,
  • készletek és a rendelésállomány alakulásával, a belföldi és az exportértékesítési tervekkel,
  • kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás alakulásával.

A kiadvány nemcsak ágazatok, hanem különböző csoportképző ismérvek szerint is – pl. méret, tulajdonszerkezet, régió, termékek jellege – tartalmazza a felmérések eredményeinek értékelését.

A magyar gazdaság felzárkózásának néhány kulcskérdése

Az elemzés középpontjában a munkaerő, pontosabban a munkaerő-hiány és annak összetevői állnak, a tanulmány erre fűzi fel a program elemeit. A munkaerő-hiány ugyanis a magyar gazdasági problémáknak csak a felszíni megnyilvánulása, amely mögött számos olyan tényező áll, amely a neuralgikus pontok szinte mindegyikét magában foglalja. Ez a tanulmány ezeket a pontokat veszi górcső alá.

  • A magyar gazdaság termelékenységi lemaradása elsősorban a hazai tulajdonú kkv-k alacsony termelékenységével magyarázható. Az alacsonyabb technológiai szint mellett a döntő tényező, hogy az alacsonyabb bérszint megnehezíti számukra a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférést, és ők maguk is kevesebbet költenek a munkaerő képzésére.
  • A bérekre kivetett adókulcsok nemzetközi összehasonlításban magasak, az elmúlt évek adócsökkentései ellenére. A béradók további csökkentése kulcsfontosságú kérdés a termelékenység javításában, mivel hozzájárulnak a képzett munkaerő kivándorlásá­nak a csökkentéséhez is
  • A European Innovation Scoreboard (EIS) és a a Communitiy Innovation Survey (CIS) európai szintű adatai szerint a magyar vállalatok innovációs aktivitása meglehetősen alacsony, itt is a kkv-k vannak jelentős hátrányban. Ez szorosan összefügg az innovatív munkaerő hiányával.
  • A magasan képzett és rugalmas munkaerő biztosítása az oktatási rendszer feladata. Mind a PISA-felmérések eredményei, mind a középiskolai lemorzsolódás, valamint a szakképzési rendszer gyakori átszervezése az oktatási rendszer alacsony hatékonyságát mutatják
  • Az intézményi feltételekdöntő fontosságúak a vállalati innovációk szempontjából. Magyarország nem áll jól az ún. kormányzási mutatók terén. Az elmúlt két évtized folyamán majdnem minden kormányzati hatékonysági mutató esetében markáns romlás ment végbe Magyarországon.
Megrendelő:
VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége)
Időtartam:
2020. január
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Vakhal Péter, Gebei Tamás
Dokumentumok:

Tanulmány a magyar vállalatok innovációs tevékenységét befolyásoló tényezőkről (angolul)

A tanulmány célja, hogy részletes betekintést nyújtson a magyar vállalatok innovációs tevékenységének főbb tényezőibe és összetevőibe. Hogyan tudnak a magyar cégek lépést tartani a gyorsuló technológiai megújulással, üzleti megoldásokkal és az innováció kihívásaihoz való alkalmazkodással?

Az 1. fejezet a nemzetközi irodalomba nyújt betekintést, különösen azon innovációs elméletekbe, amelyek relevánsak a magyar cégek innovációs tevékenysége szempontjából.  A 2. fejezet a különböző statisztikai adatok feldolgozása alapján mutatja be a magyar cégek innovációs teljesítményét, regionális és nemzetközi összehasonlításban mutatják be. Elemzi a magyar rangsorolást a makrogazdasági megközelítésű European Innovation Scoreboard (EIS) és az Európai Bizottság Community Innovation Survey (CIS) terén, amely vállalati felmérésen alapul. További statisztikai forrásokat is felhasznál, pl. az Európai Beruházási Bank (EIB) “Investment and Financing for Investments” felmérését (EIBIS) valamint a Digital Economy and Society Index (DESI) adatait, amelyek szintén fontos elemei az innovációnak. A 3. fejezet annak a vállalati felmérésnek az adatait elemzi, amelyet a Kopint-Tárki végzett a munka keretében. A felmérést vállalatvezetőkkel történt interjúk egészítik ki.

A felmérés és az interjúk alapján a következő 3 fő korlát azonosítható az innovációval kapcsolatban:

  • A legtöbb vállalat, amely nem innovál, azt a véleményt képviseli, hogy az innováció nem szükséges. Ez a vezetés vonakodásából, az ismeretek hiányából és a hosszú távú stratégiai megközelítés hiányából fakad
  • A megfelelő készségek hiánya: bár Magyarországon a munkaerőhiány súlyos tényező, amelyet az innovációnak elméletileg enyhíthetne, a megfelelő ismeretek gyakran hiányoznak. Ez az oktatási és képzési rendszer anomáliáiban gyökerezik.
  • Az állami innovációs menedzsment és támogató intézmények kiszámíthatatlansága. Az interjúalanyok egyértelműen kifejtették véleményüket, miszerint a magyar innováció intézményi környezetének gyakori változásai nem teremtettek kedvező feltételeket a hazai vállalati innovációhoz.
Megrendelő:
Az Európai Bizottság magyarországi képviselete N° NP/2019-17/BUD
Időtartam:
2020. február
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Palócz Éva, Vakhal Péter, Gebei Tamás
Dokumentumok:

A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása című kiemelt projekt (EFOP-3.1.5-16) hatásértékelésének előkészítése

  • A módszertani előkészítő tanulmány célja az EFOP-3.1.5-16 (A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása) programban részt vevő iskolák összehasonlításának előkészítése hasonló jellemzőkkel bíró, de a programban részt nem vevő iskolákkal azért, hogy az elért hatás egy későbbi értékelés keretében kimutatható legyen. Az EFOP-3.1.5-16 projekt alapvető célja olyan komplex és célzott intézményfejlesztő programok megvalósítása volt a kiválasztott, végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett, illetve szegregáltan oktató és az országos kompetenciaméréseken alulteljesítő köznevelési intézményekben, amelyek révén csökken a tanulók lemorzsolódási kockázata, illetve a tanulók segítséget kapnak a végzettségek, a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen és hasznosítható kompetenciák megszerzéséhez. 
  • A projektben 457 köznevelési intézmény (óvoda és iskola feladatellátási helyek – FEH) vesz részt, amelyből — az ágazattal való egyeztetésnek megfelelően — a 300 iskola kerül vizsgálat alá. Ebből 154 a szegregációs index és a jogellenes elkülönítés alapján került be a programba, 102 FEH tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmény volt, míg a maradék 44 FEH a komplex intézményfejlesztési folyamatot támogató partnerintézmény. Az EFOP-3.1.5-16- 2016-00001 programban mindhárom célcsoport egy komplex intézményfejlesztési folyamatot valósít meg, amely az iskolai lemorzsolódást megelőző támogatás (ILMT) pedagógiai keretrendszer pilotjaként működik. Az értékeléshez meg kell határozni egy kontrollcsoportot (tényellentétes hatásvizsgálat), illetve az értékeléshez szükséges bázisadatok körét. Ez utóbbiak esetében biztosítani kell az adatok rendelkezésre állását mind a kezelt, mind a kontrollcsoport körében. A hatásértékelés része lesz a „Végzettség nélküli iskolaelhagyás” 2020-ra tervezett tematikus célkitűzés szintű értékelésének. Mivel a program alapvetően intézményfejlesztési célú, s ezen keresztül kíván hatni a korai lemorzsolódásra, ezért célszerűnek láttuk részletesen is bemutatni az elérni kívánt célokat, az azokat megalapozó módszertani fejlesztéseket azért, hogy világosan kijelölhetőek legyenek azok az értékelési szempontok, amelyek részben megfelelnek a projekt kitűzött céljainak, részben pedig valós összehasonlításokat tesznek lehetővé más, a program révén el nem ért iskolákkal. 

Az Európai Unió által támogatott projektek előfinanszírozásának hatása az államháztartás állapotára és a gazdasági fejlődésre

A 2014-20-as tervezési ciklusban 25 107,8 millió euró fejlesztési támogatás állt a magyar gazdaság rendelkezésére az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból, mellyel kapcsolatban a kormány stratégiai célja volt, hogy a forrásfelhasználás legalább 100%-os legyen.

Megrendelő:
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Időtartam:
2019
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Nagy Katalin, Vakhal Péter
Dokumentumok:

A költségvetési pozíciót befolyásoló világgazdasági feltételek

A tanulmány áttekintést nyújt a világgazdaság középtávú folyamatairól és ezeknek a magyar gazdaságra (növekedésre), államháztartásra gyakorolt hatásáról.

A tanulmány négy fejezetből áll. Az első fejezet a világgazdaságban a növekedési feltételek alakulását vizsgálja a 2010-es évek második felében, különös tekintettel:

  • a megélénkült globális növekedés középtávú lassulása irányába ható tényezők
  • új típusú kockázatok megjelenése az elmúlt öt évben: kereskedelempolitikai feszültségek, Brexit folyamata, amerikai külkapcsolatok kiszámíthatatlansága
  • a nemzetközi pénzügyi környezet jelenlegi trendjei és a várható változások makrogazdasági hatásai: monetáris politika szigorodásának következményei, kockázatkerülés a befektetők körében, tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról, részvénypiaci kockázatok
  • növekedési kilátások és kockázatok főbb régiónként.

A második fejezet a magyar külkereskedelem szerkezetét és dinamikáját elemzi:

  • a magyar export regionális szerkezete, földrajzi koncentráltsága, különös tekintettel a növekedési pólusokra
  • a magyar import regionális szerkezete, földrajzi koncentráltsága
  • a magyar export illeszkedése a világgazdasági átrendeződésekhez.

A harmadik fejezet a magyar export és import áruszerkezetét és annak változásait vizsgálja a különböző külkereskedelmi relációkban.

A negyedik fejezet a világgazdasági és kereskedelmi folyamatok fiskális és pénzügyi aspektusát mutatja be

  • az államháztartási egyenleg és államadósság
  • a cserearányok változásának a hatása a nemzetgazdaság reáljövedelmére.

A nettó export hatása a fizetési mérlegre és nettó külső kötelezettségállomány változására 2010 és 2017 között.

Megrendelő:
Költségvetési Tanács, a KVT/51-1/2018. szerződés alapján
Időtartam:
2018
Projektvezető:
Nagy Katalin
Résztvevők:
Nagy Ágnes, Palócz Éva, Vakhal Péter
Dokumentumok:

A Széchenyi Kártya Program Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó konstrukcióinak hatáselemzése

Készült a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Széchenyi Kártya Programnak az NFM szakmai felügyelete alá tartozó Konstrukcióinak hatáselemzésére.

Megrendelő:
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Időtartam:
2018
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Palócz Éva, Kállay László, Matheika Zoltán, Mérõ Katalin, Vakhal Péter
Dokumentumok:

Vegyipari ágazatok bérszínvonalának és bérdinamikájának alakulása

Az elemzés célja annak vizsgálata, hogy milyen tendenciák tapasztalhatók 2014-17 között a vegyipari kötődésű ágazatok bér- és foglalkoztatási mutatóiban, és ezek alapján milyen trendek valószínűsíthetők a következő években, elsősorban 2018-ban. A tanulmány a vegyipari ágazatok bér- és munkaerő-piaci tendenciáit összeveti a versenyszféra és a feldolgozóipar átlagával, mivel a vegyipari munkaerő-piaci fejleményeknek bizonyos mértékig alkalmazkodniuk kell a nemzetgazdasági szintű változásokhoz. A bérek alakulását két oldalról, a KSH bérstatisztikai adataira támaszkodva, illetőleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Bértarifa felvétele, hivatalos nevén „Egyéni bérek és keresetek statisztikája” alapján elemezi.

Megvizsgálja, hogy önmagukban a kötelező minimálbéremelések milyen hatással voltak 2017-ben a vizsgált ágazatok béremelkedésére. Arra kérdésre keresi a választ, hogy ha a munkaadók kizárólag a kötelező minimálbér-emeléseket hajtották volna végre 2017-ben és a nem érintett béreket változatlanul hagyták volna, az a teljes bértömeg mekkora emelkedését okozta volna. Kiszámítja, hogy a vizsgált ágazatokban mekkora volt 2017-ben a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a parciális hatása.

Megrendelő:
Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezete
Időtartam:
2017
Projektvezető:
Palócz Éva, Matheika Zoltán
Dokumentumok:

Áttekintés a világgazdaság középtávú folyamatairól a magyar gazdaságra (növekedésre), államháztartásra gyakorolt hatásáról

A Kopint-Tárki csapata a Költségvetési Tanács Titkársága számára készített egy összefoglaló tanulmányt, melyben áttekinti a világgazdasági folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatását.

A magyarországi munkaerő-helyzet áttekintése 2017 elején

A VOSZ megbízásából készített tanulmány a magyarországi munkaerőhelyzetet elemzi, 2017 eleji vállalati felmérésekre és a Munkaerő Központok adataira támaszkodva. A tanulmány kitér a betöltetlen álláshelyekre, adóékre, értékeli a közmunka rendszert illetve az oktatás és szakképzés aktuális helyzetét Magyarországon.

Megrendelő:
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
Időtartam:
2017
Projektvezető:
Matheika Zoltán, Palócz Éva
Dokumentumok:

A hozzáadott-érték kereskedelem tendenciái az OECD-országokban

A Költségvetési Tanácsnak készült tanulmány bemutatja a legfőbb trendeket a világkereskedelemben, a kereskedelem és az FDI viszonyát, valamint a hozzáadott érték kereskedelem versenyképességgel és globális értékláncokkal való viszonyát. Az elemzés kitér még az előzetes eredményekre az EU, Magyarország és más országok szempontjából és bemutatja a TiVA összeállításának módszertanát.

A tanulmány felépítése a következő: az első fejezetben bemutatjuk a legfőbb trendeket a világkereskedelemben, a szabadkereskedelmi megállapodások hatását, valamint a kereskedelem és az FDI viszonyát.

A második fejezetben ismertetjük a hozzáadott érték kereskedelem definícióját, valamint különbséget a hagyományos külkereskedelmi kereskedelemi statisztikával szemben, továbbá egy ismert példán keresztül bemutatjuk jelentőségét. Ezután kitérünk a versenyképességgel, valamint a globális értékláncokkal való viszonyára. A harmadik fejezetben bemutatjuk a TiVA összeállításának módszertanát, valamint magyarázattal látjuk el a statisztika mutatóit és fogalmait, úgymint belföldi hozzáadott érték, import hozzáadott érték stb. A negyedik fejezetben értékeljük az előzetes eredményeket az Európai Unió, Magyarország valamint a világ többi országa szempontjából.

Felmérés és tanulmány a magyar befektetési környezetről (angolul)

Az Európai Bizottság Magyarországi képviselete megbízásából készült tanulmány célja, hogy megvizsgálja a gyenge befektetési tevékenység okait a magyar vállalati szektorban az elmúlt évtizedben, különös tekintettel az utóbbi évekre. A tanulmány angol nyelven érhető el.

A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a gyenge befektetési tevékenység okait a magyar vállalati szektorban az elmúlt évtizedben, különös tekintettel az utóbbi évekre. Az első fejezet általános áttekintést nyújt a magyar befektetési teljesítményről 2005 óta összehasonlítva ezt a szomszédos országok teljesítményével, ágazatok, eszköztípusok és iparágak szerinti bontásban. A második fejezet a vállalati szektor beruházási tevékenységére összpontosít mikrogazdasági adatok felhasználásával, amelyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy részletesebb képet mutassanak a különböző méretű és eltérő tulajdonú vállalatokról. A harmadik fejezet a Világgazdasági Fórum intézményi indikátorainak felhasználásával próbálja azonosítani a nemzeti versenyképességi mutatók és a magánbefektetések teljesítményének kapcsolatát. A negyedik fejezet az e munka keretében végzett felmérés eredményeit értékeli 400 olyan vállalkozás körében, amely az összes iparágat képviseli Magyarországon. A válaszadó vállalatok a beruházási ösztönzők szűk keresztmetszeteit négy fő területen azonosítottak be: intézményi akadályok, munkaerő-hozzáférés, tőkéhez, tudáshoz és technológiához való hozzáférés. Az ötödik fejezet a különböző iparágak 40 vezetőjével készített mélyinterjú eredményeit dolgozza fel, a tematikus blokkok felépítése alapján, amelyeket kérdőíves lekérdezés útján vettek fel.

Megrendelő:
Európai Bizottság Magyarországi képviselete (No. 22/2016, Tender No.: 18/07/29016).
Időtartam:
2016
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Nagy Ágnes, Nagy Katalin, Oblath Gábor, Vakhal Péter
Dokumentumok:

50. sz. Vakhal Péter (2017): A hozzáadott-érték kereskedelem tendenciái az OECD-országokban

A tanulmány felépítése a következő: az első fejezetben bemutatjuk a legfőbb trendeket a világkereskedelemben, a szabadkereskedelmi megállapodások hatását, valamint a kereskedelem és az FDI viszonyát. A második fejezetben ismertetjük a hozzáadott érték kereskedelem definícióját, valamint különbséget a hagyományos külkereskedelmi kereskedelmi statisztikával szemben, továbbá egy ismert példán keresztül bemutatjuk jelentőségét. Ezután kitérünk a versenyképességgel, valamint a globális értékláncokkal való viszonyára. A harmadik fejezetben bemutatjuk a TiVA összeállításának módszertanát, valamint magyarázattal látjuk el a statisztika mutatóit és fogalmait, úgymint belföldi hozzáadott érték, import hozzáadott érték, stb. A negyedik fejezetben értékeljük az előzetes eredményeket az Európai Unió, Magyarország, valamint a világ többi országa szempontjából.

Megrendelő:
50. számú Műhelytanulmány
Időtartam:
2017
Projektvezető:
Vakhal Péter
Dokumentumok:

Fiskális folyamatok átrendeződése a világgazdaság fontosabb országaiban, az EU-ban és Magyarországon 2016-ban

A Költségvetési Tanács Titkársága számára készített tanulmány célja azoknak a fiskális folyamatoknak az áttekintése, amelyek az elmúlt 2 évben jellemezték az Európai Unió gazdaságait, azon belül is kiemelten a közép-kelet-európai országokat és Magyarországot.

A tanulmány célja azoknak a fiskális folyamatoknak az áttekintése, amelyek az elmúlt 2 évben jellemezték az Európai Unió gazdaságait, azon belül is kiemelten a közép-kelet-európai országokat és Magyarországot. A tanulmány elemzi az államháztartási kiadások rátájának változását az elmúlt 2 évben, és annak összetevői az EU-országokban, továbbá az EU28 államháztartási kiadások szerkezeti változásait, különös tekintettel az elmúlt 2 évre. A tanulmányban sor kerül a Stabilitási és Konvergencia Programok elemző áttekintésére, illetve az EU-alapokból folyósított támogatások makrogazdasági szerepének és szerkezetének nemzetközi összehasonlítására.

Megrendelő:
Költségvetési Tanács Titkársága
Időtartam:
2016
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Vakhal Péter
Dokumentumok:

48. sz. Palócz Éva (2015): Termelékenységi különbségek – alulnézetből, a feldolgozóiparban és a szolgáltató ágakban

A külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége az Európai Unió országaiban, különös tekintettel Magyarországra és a Visegrádi országokra.

Időtartam:
2015
Projektvezető:
Palócz Éva
Dokumentumok:

A magyar vegyipar helyzete

 A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) megbízásából készített tanulmány a magyar vegyipar helyzetét elemzi, kitérve a főbb nemzetközi tendenciákra a világ és Európa vegyiparában.

A tanulmány a magyar vegyipar helyzetét elemzi, kitérve a főbb nemzetközi tendenciákra a világ és Európa vegyiparában. A statisztikai adatok tükrében, elemzi a vegyipar helyét a magyar feldolgozóipari termelésben, a vegyipari ágazatokat alágazati bontásban, valamint a vegyipart a termelés és értékesítés, termelői árak és külkereskedelem viszonylatában. Vállalatméret és tulajdonszerkezet alapján áttekintést nyújt a magyar vegyiparról, elemezve a vállalatok számát, foglalkoztatási helyzetét és tőkeellátottságát, illetve a vegyipari vállalkozások árbevételét, jövedelmezőségét méret- és tulajdoni kategóriák szerint.

Megrendelő:
Magyar Vegyipari Szövetség
Időtartam:
2016
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Nagy Ágnes
Dokumentumok:

Fiskális folyamatok átrendeződése a világgazdaság fontosabb országaiban, az EU-ban és Magyarországon 2015-ben

A tanulmány a fiskális folyamatok átrendeződését vizsgálja a válság hatására a világgazdaság szempontjából legfontosabb országokban. Összegző áttekintést nyújt az államháztartásokról válság előtt, alatt és után, illetve vizsgálja az államháztartási kiadások szerkezeti változásai a válság hatására napjainkig az EU tagállamokban. A tanulmány továbbá vizsgálja a kiadások belső szerkezeti változásának általános mutatóját,  kitekintést nyújt néhány fontosabb OECD tagállam költségvetési kiadási szerkezetének változásáról, és értékeli az államháztartási folyamatokat a gazdasági növekedés tükrében. Elemzi a hasonlóságokat és különbségeket az államháztartások kiadási szerkezetében, és a Strukturális és Kohéziós Alapokból folyósított támogatások felhasználásának nemzetközi összehasonlítását adja 2007 és 2013 között.

Megrendelő:
Költségvetési Tanács Titkársága
Időtartam:
2015
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Vakhal Péter, Palócz Éva, Serfőző Nóra, Pethő Annamária
Dokumentumok:

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési egyezmény komplex hatásvizsgálata a magyar gazdaságra

A  tanulmány a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, rövidítve TTIP),  az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást és annak hatását elemzi a magyar gazdaságra. Általános áttekintést nyújt a tervezett TTIP; a tárgyalások folyamatáról, a főbb célkitűzésekről és az EU-USA kereskedelemről. A magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét elemzi a tanulmány, vizsgálva a kükereskedelmet, az export és import áruszerkezetet, valamint az USA szerepét a magyarországi tőkebefektetésekben. Az effektív vámtételeket is sorra veszi a magyar-amerikai külkereskedelemben, illetve a TTIP várható hatását vizsgálja a magyar külkereskedelmi folyamatokra.

Megrendelő:
Országgyűlés Hivatala Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa
Időtartam:
2015
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Nagy Ágnes, Tarnai Zoltán, Vakhal Péter
Dokumentumok:

Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátásai. Tendenciák és összefüggések

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki együttműködésében készített “Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátási. Tendenciák és összefüggések” című tanulmány az MKIK GVI Kutatási Füzetek 2015/4. számaként jelent meg 2015 novemberében.

Megrendelő:
MKIK GVI
Időtartam:
2015
Projektvezető:
Tóth István János
Résztvevők:
Ádám Zoltán (Kopint-Tárki), Katona Sándor (MKIK GVI), Limbek Zsófia (MKIK GVI), Oblath Gábor (Kopint-Tárki és MTA KRTK KTI), Palócz Éva (Kopint-Tárki), Sturcz Anikó (MKIK GVI), Tóth István János (MTA KRTK KTI és MKIK GVI)
Dokumentumok:

A munkáért! Vállalkozói hírlevél 1-15

A TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001- „A Munkáért!” program keretében a Kopint-Tárki kutatócsoportja 15 hírlevelél formátumú, rövid elemzést készített a LIGA Szakszervezetek vezette konzorcium számára, amelynek tagja az MGYOSZ, a VOSZ valamint az ESZA.

Megrendelő:
MGYOSZ
Időtartam:
2015
Projektvezető:
Ádám Zoltán
Résztvevők:
Matheika Zoltán, Palócz Éva, Emőd Pál
Dokumentumok: