A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-t 2007. március 1-jén alapította a több évtizedes gazdaságkutatási múltra visszatekintő Kopint kutatócsapata, a Konjunktúra Kutatási Alapítvány és az alkalmazott társadalomkutatással foglalkozó Tárki Zrt., valamint egyéb magánszemélyek. Az új intézet kutatói a Kopint-Datorgból váltak ki, amelynek jogelődje az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet (Kopint).
A közös vállalkozás létrehozása azon az megfontoláson alapult, hogy a gazdaság- és a társadalomkutatás kombinálásával egy olyan komplex kutatási profil jöhet létre, amely ötvözi a kétféle megközelítés eredményeit és erősségeit. Tevékenységünk során arra törekszünk, hogy megőrizzük azt a kritikai szellemiséget, független gondolkodásmódot, amely mindig is jellemezte a Kopint kutatásait és amelynek kutatási eredményei mind a hazai, mind nemzetközi szinten magas színvonalat képviselnek.
Kutatóintézetünk fontos sajátossága, hogy tanulmányaink ötvözik az elméleti hátteret és az empirikus, gyakorlati megközelítést, ezért elemzéseink módszertanilag és elméletileg megalapozott, mindazonáltal jól hasznosítható eredményeket hozhatnak a megrendelők számára.
A Kopint-Tárki munkatársai több egyetemen is rendszeres óraadók, kurzusvezetők és számos hazai és nemzetközi szakmai cikk, könyv, könyvfejezet szerzői. Kutatóink magas szintű statisztikai, ökonometriai, modellépítési tapasztalattal rendelkeznek, az intézetben készült modellek számos összehasonlításban bizonyítottak már. Ezt bizonyítja, hogy a Reuters és az MNB által 2013 óta megrendezett közös előrejelzési versenyben a Kopint-Tárki – 20-25 előrejelző intézet közül – rendszeresen dobogós helyezést ért el, 2016-ban pedig az első helyet szerezte meg.
A Kopint-Tárki széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. 1968 óta tagja az Európai Konjunktúrakutató Intézetek Szövetségének (AIECE: Association of European Conjuncture Institutes) és mintegy 20 éve a World Economic Forum magyar partnere. 2018 óta az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) európai elemzői hálózatának a magyar tagja.
A Kopint-Tárki az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi projektben vett részt, elsősorban az Európai Unió kutatási projektjeiben, de partnerei között található a USAID, az UNCTAD és az UNICEF.
A Kopint-Tárki szorosan együttműködik az 1991-ben alapított Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvánnyal, amely maga is részt vesz különböző hazai és nemzetközi kutatási projektekben. Az Alapítvány kiadója a Külgazdaság című folyóiratnak, valamint egyéb szakmai kiadványoknak és fiatal közgazdászok számára ösztöndíjat nyújt.
FŐBB TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK
- Magyarország főbb gazdasági folyamatai, a versenyszektor és a fiskális, monetáris politika vizsgálata, pénzpiaci elemzések
- Az új EU-tagországok és a délkelet-európai országok gazdasága
- Összehasonlító világgazdasági elemzések
- Nemzetközi kereskedelem és nyersanyagpiacok, olajpiac, nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatok
- Strukturális változások elemzése: a versenyképesség, a munkaerőpiac, a regionális gazdasági folyamatok, a külkereskedelem és intézményrendszer vizsgálata Magyarországon és nemzetközi kitekintésben
- Az európai integráció hatásainak vizsgálata: a gazdasági fejlettség, az ár-, a bér- és a jövedelmi szintek konvergenciája, makrogazdasági stabilitás és fenntartható növekedés, az euró bevezetése, közös európai politikák;
- Ágazati elemzések
- Statisztika és módszertani fejlesztések
- Rendszeres és eseti vállalati felmérések
A KOPINT-TÁRKI RENDSZERES KIADVÁNYAI:
„A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai” negyedéves konjunktúrajelentés, rövid-közép távú előrejelzésekkel
Az „Economic Trends in Eastern Europe” évente háromszor angol nyelven megjelenő jelentés, amely a magyar nyelvű konjunktúrajelentés Kelet-Európára és Magyarországra koncentráló, átdolgozott változata
A „Feldolgozóipari konjunktúrateszt” a vállalati konjunktúrafelmérések eredményeinek kiértékelése, évente négyszer
„A Word Economic Survey” a svájci székhelyű World Economic Forum (WEF) éves nemzetközi felmérése eredményeinek magyar szempontú elemzése