A világgazdasági helyzetet továbbra is jelentős bizonytalanságok övezik. A geopolitikai feszültségek, amelyek fékezik a növekedést nem enyhülnek. A tavaly megindult orosz-ukrán konfliktus tovább tart: azok a félelmek, hogy a háború még évekig elhúzódhat egyre inkább beigazolódnak. A tavalyi 3,3%-os globális növekedés után az idén – a korábbi reményekkel ellentétben – némi lassulás várható. E tekintetben az OECD júniusi előrejelzése az idei évre 2,7%-os, jövőre 2,9%-os globális növekedést vár. Az IMF friss prognózisa ennél optimistább: mind 2023-ra, mind 2024-re 3% körüli növekedést jelez előre.
Noha az inflációs ráták mindenütt csökkenésnek indultak, a maginfláció magas, sőt több országban növekvő maradt, ami bizonytalanságot jelent a tekintetben, hogy mikor és milyen mértékben enyhülhet a monetáris politika növekedést fékező hatása. A legtöbb országban prioritás marad a dezinflációs folyamatok elősegítése és a pénzügyi stabilitás megőrzése.
A Brent nyersolajár éves átlagban 80 dollár körül mozgott hordónként, idén július végétől azonban egy emelkedő trend rajzolódott ki. A globális olajkereslet az idén az IEA várakozásai szerint napi 102,2 millió barrelre emelkedhet, azaz napi 2,2 millió hordóval lesz több, mint tavaly.
A növekedés lassulása egyelőre érdemi változást nem okoz a munkaerőpiacon, a munkanélküliség 6% körül mozog majd, a munkaerőpiaci feszültségek egyes ágazatokban továbbra is jellemzőek maradnak.
A pandémia két éve alatt látott ultralaza jegybanki politikákat és költségvetési expanziót követően 2022-től az Európai Unióban érvényesülő gazdaságpolitikai keverékben irányváltás következett be. Mind a monetáris, mind a fiskális politikák hűtik az európai gazdaságot. 2024-ben a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit felfüggesztő általános mentesítési záradék hatályát veszti, amit az Európai Bizottság a fiskális szabályrendszer reformjával szándékozik összekapcsolni. Az új szabályrendszer a tagállamok középtávúköltségvetési-strukturális terveire épülne, a nettó elsődleges kiadások pályájának több évre szóló rögzítésén keresztül. 2022-ben az importált energiahordozók árának meredek emelkedése miatt jelentős cserearány-veszteség érte a magyar gazdaságot, ezért a cserearányhatással kiigazított GDP, a bruttó hazai reáljövedelem (RGDI) az év egészét tekintve csökkent, miközben a GDP számottevően emelkedett. 2023 első felében – a termelés enyhébb és a belföldi felhasználás súlyos visszaesése formájában – a gazdaság annak következményeit kénytelen viselni, hogy az előző év ugyanezen időszakában – politikai okokból – megakadályozták a belföldi kereslet alkalmazkodását a kedvezőtlen külkereskedelmi árarány-változásokhoz.