Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép és kitekintés 2025-2027

2023 utolsó negyedévében a kiigazítatlan GDP az előző év azonos időszakához képest és az előző negyedévhez képest egyaránt stagnált, a várakozásokat némileg alulmúlva. Az egész év átlagában a GDP 0,9%-kal csökkent. A magasra szökött infláció miatt az első félévben elszenvedett reálkereset-csökkenés – párosulva az állami kereslet drasztikus visszafogásával, a finanszírozási feltételek romlásával és a vállalati beruházási kedv lanyhulásával – az egész év folyamán lenyomta a belföldi keresletet, habár az utolsó negyedévben már nőttek a reálkeresetek. Ugyanakkor az utolsó negyedévben a vállalati beruházások esése lassult, a fogyasztási kiadások pedig már szinte stagnáltak. A nettó export mindvégig pozitívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez, ám az év második felében ez már nem a jó exportteljesítménynek, hanem az áruimport meredek visszaesésének volt betudható, miközben az EU-ba irányuló áruexport szintén csökkent. A tavalyi éves növekedési ráta határozottan elmaradt valamennyi térségbeli országban mért növekedési ütemtől. Lengyelországban, Szlovákiában és főként Romániában nőtt a GDP tavaly, Csehországban pedig a csökkenés mértéke kevesebb mint fele volt a magyarországinak. Az utolsó negyedévben a magyar volt az egyetlen gazdaság, ahol a GDP stagnált, az összes többi térségbeli országban kisebb-nagyobb növekedést mértek éves alapon.

Megrendelő:
Költségvetési Tanács, a KVT/20-1/2024 szerződés alapján
Időtartam:
2024. április
Projektvezető:
Palócz Éva
Résztvevők:
Bogóné Jehoda Rozália, Matheika Zoltán, Nagy Katalin, Oblath Gábor, Vakhal Péter
Dokumentumok: