Konjunktúrateszt

A kiadvány a KOPINT-TÁRKI konjunktúratesztjének összesített adatain, az adatokból származó információkon alapszik. A konjunktúratesztelést ma már több, mint 40 országban alkalmazzák a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások gyors felmérésére.

A kiadvány – a konjunktúratesztek eredményei alapján – többek között foglalkozik:

vállalkozások gazdasági helyzetével és rövid távú kilátásaival,
termelés tendenciáival, a cégek termelését akadályozó tényezőkkel,
készletek és a rendelésállomány alakulásával, a belföldi és az exportértékesítési tervekkel,
kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás alakulásával.

A kiadvány nemcsak ágazatok, hanem különböző csoportképző ismérvek szerint is – pl. méret, tulajdonszerkezet, régió, termékek jellege – tartalmazza a felmérések eredményeinek értékelését.

Időtartam: 1982 óta negyedévente

Projektvezető: Vakhal Péter

Dokumentumok:

Feldolgozóipari konjunktúrateszt 2025. január
Konjunktúra barométer, Q4
Bizalmi index, Q4

	2024 Tény	2025 Előrejelzés	2026 Előrejelzés
GDP	0,5%	1,7%	2,9%
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	-11,1%	0,4%	4,0%
Ipari termelés	-4,0%	0,5%	4,0%
Bruttó fizetések	13,2%	8,9%	8,5%
Munkanélküliségi ráta*	4,5%	4,4%	4,0%
Folyó+tőkeszámla**	2,6%	1,5%	0,5%
Államháztartás**	-4,9%	-4,5%	-4,5%
Fogyasztói árindex*	3,7%	5,2%	3,5%
MNB-alapkamat***	6,5%	6,5%	6,0%
10 éves hozam***	6,55%	7,0%	6,2%

*éves átlag **a GDP %-ában ***év végén

2025.03.04. GDP: A magánfogyasztás tovább nő, a beruházások visszahúzó ereje mérséklődik

A részletes adatok alapján 2024 utolsó negyedévében a kiigazítatlan GDP 0,4%-kal, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen 0,1%-kal bővült. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,5%-kal, az EU-átlagot meghaladó ütemben emelkedett. A 2024-es év átlagában a gazdasági növekedés 0,5%-os volt.
A GDP-komponenseket illetően a negyedév nem hozott irányváltást, de a növekedést támogató és visszafogó komponensek egymáshoz viszonyított hatóereje módosult. A felhasználási oldalon az állóeszköz-felhalmozás esésének üteme néhány százalékponttal mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási kiadások dinamikája 5,4%-ra gyorsult, míg a tényleges magánfogyasztásé 4,3%-os maradt. A fogyasztási kiadások dinamikája az utolsó negyedévben már kisebb mértékben maradt el a reálkereset-tömeg növekedési ütemétől, az utóbbi lassulása miatt. Összességében a belföldi felhasználás 1%-ot meghaladóan nőni tudott a negyedik negyedévben. Ennek ellenére az import változatlanul csökken, habár a továbbra is fennálló keresleti problémáktól szenvedő exportnál kisebb mértékben. Így a nettó export ismét fékezően hatott a növekedésre.
A termelési oldalon a szerény növekedés visszatérését az egyetlen pozitív húzóerő, a szolgáltatások gyorsulása tette lehetővé elsősorban, de az ipari recesszió enyhülése is közrejátszott.
Az idei évet illetően jelenleg 2% körüli növekedést várunk, de a negatív kockázatok nem elhanyagolhatóak.

2025.01.30. GDP: visszatért a növekedés

A KSH első becslése szerint 2024 utolsó negyedévében a kiigazítatlan GDP 0,4%-kal, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen pedig 0,2%-kal nőtt év/éves alapon. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,5%-kal bővült, ami lényegesen magasabb az EU átlagánál, ugyanakkor az év/éves ütem még mindig meglehetősen szerény az uniós mezőnyön belül. A tavalyi év átlagában a GDP 0,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH közlése szerint a termelési oldalon egyedül a szolgáltatások támogatták a növekedést – a szolgáltatások dinamikája feltehetően élénkült az utolsó negyedévben A felhasználási oldalon a magánfogyasztás dinamikája tovább erősödhetett az év végén, az ellentmondásos munkaerőpiaci folyamatok ellenére.
Az idei évet illetően a Kopint-Tárki visszafogott, 2,4%-os GDP-növekedési ütemet vár.

2024.12.03. Folytatódó zuhanás a beruházásoknál, viszonylag élénk fogyasztás, negatív fordulat a külkereskedelemben

A részletes adatok alapján 2024 harmadik negyedévében a kiigazítatlan GDP 0,8%-kal csökkent év/éves alapon, az előzetes becslésnek megfelelően. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,7%-kal zsugorodott.
A felhasználási oldalon a fő lehúzó tényező az állóeszköz-felhalmozás alig lassuló zuhanása volt. Ezzel párhuzamosan a magánfogyasztás dinamikája némileg gyorsult, és a készletváltozás is pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Így a belföldi felhasználás 0,3%-kal nőni tudott harmadik negyedévben. Ugyanakkor a nettó export növekedési hozzájárulása negatív volt a harmadik negyedévben, az importcsökkenés ütemének jelentős mérséklődése és az export szinte zavartalan zsugorodása közepette, és e negatív hozzájárulás okozta a GDP visszaesését.
A termelési oldalon a szolgáltatások szerény bővülése nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaság zuhanását, az ipari recesszió mélyülését, valamint az építőipar csökkenésbe fordulását.
Az első három negyedév átlagában a GDP 0,6%-kal bővült.