Az elemzés középpontjában a munkaerő, pontosabban a munkaerő-hiány és annak összetevői állnak, a tanulmány erre fűzi fel a program elemeit. A munkaerő-hiány ugyanis a magyar gazdasági problémáknak csak a felszíni megnyilvánulása, amely mögött számos olyan tényező áll, amely a neuralgikus pontok szinte mindegyikét magában foglalja. Ez a tanulmány ezeket a pontokat veszi górcső alá.

• A magyar gazdaság termelékenységi lemaradása elsősorban a hazai tulajdonú kkv-k alacsony termelékenységével magyarázható. Az alacsonyabb technológiai szint mellett a döntő tényező, hogy az alacsonyabb bérszint megnehezíti számukra a magasan képzett munkaerőhöz való hozzáférést, és ők maguk is kevesebbet költenek a munkaerő képzésére.
• A bérekre kivetett adókulcsok nemzetközi összehasonlításban magasak, az elmúlt évek adócsökkentései ellenére. A béradók további csökkentése kulcsfontosságú kérdés a termelékenység javításában, mivel hozzájárulnak a képzett munkaerő kivándorlásá­nak a csökkentéséhez is
• A European Innovation Scoreboard (EIS) és a a Communitiy Innovation Survey (CIS) európai szintű adatai szerint a magyar vállalatok innovációs aktivitása meglehetősen alacsony, itt is a kkv-k vannak jelentős hátrányban. Ez szorosan összefügg az innovatív munkaerő hiányával.
• A magasan képzett és rugalmas munkaerő biztosítása az oktatási rendszer feladata. Mind a PISA-felmérések eredményei, mind a középiskolai lemorzsolódás, valamint a szakképzési rendszer gyakori átszervezése az oktatási rendszer alacsony hatékonyságát mutatják
• Az intézményi feltételekdöntő fontosságúak a vállalati innovációk szempontjából. Magyarország nem áll jól az ún. kormányzási mutatók terén. Az elmúlt két évtized folyamán majdnem minden kormányzati hatékonysági mutató esetében markáns romlás ment végbe Magyarországon.