2012-2013: Pénzügyi szektor teljesítményértékelési rendszer

A Kopint-Tárki a USAID megrendelésére a Deloitte PFS Team- (Partners for Financial Stability) Albániára, Macedóniára, Örményországra, Azerbajdzsánra és Bosznia-Hercegovinára vonatkozó országriport elkészítésében működött közre. A USAID PFS programja a pénzügyi szektor fejlődését támogatja az átmeneti gazdaságokban azáltal, hogy összehozza a regionális szereplőket a partner és a mentor országokból. A program célja, hogy megoldásokat találjon a regionális kihívásokra azzal, hogy elősegíti a nemzetközi jó gyakorlatok átvételét és bevezetését.

A Kopint-Tárki tevékenysége a projekt keretében:

• a Deloitte PFS Team által a regionális pénzügyi szektorok teljesítményértékeléséhez alkalmazott módszertan független felülvizsgálatának elvégzése. Ajánlások megfogalmazása a Deloitte PFS csapatának a lehetséges fejlesztésekről,

• a benchmarking rendszer adatgyűjtésének figyelemmel kísérése és a 2012-es tényleges adatgyűjtés segítése,

• segítség a grafikonok és diagramok elkészítéséhez, ezzel a munkával kapcsolatos know-how megszerzéséhez,

• négy-hat egyoldalas országelemzés készítése az egyes országok pénzügyi rendszereiről.

	2023 Tény	2024 Előrejelzés	2025 Előrejelzés
GDP	-0,9%	1,7%	3,2%
Beruházás	-7,4%	-2,2%	4,6%
Ipari termelés	-5,5%	-1,5%	5,0%
Bruttó keresetek	14,2%	13,2%	8,3%
Munkanélküliség*	4,1%	4,3%	3,7%
Folyó+tőkemérleg**	1,2%	2,3%	3,0%
Államháztartás**	-6,7%	-5,5%	-5,0%
Infláció*	17,6%	4,0%	3,8%
MNB alapkamat***	10,75%	5,5%	5,0%
10 éves hozam***	5,86%	6,5%	5,0%

*éves átlagos **a GDP százalékában ***év végén

2024.09.03. Kissé tovább élénkülő magánfogyasztás mellett gyorsult a beruházások visszaesése a második negyedévben

A részletes adatok alapján 2024 második negyedévében a kiigazítatlan GDP 1,5%-kal nőtt év/éves alapon, az előzetes becslésnek megfelelően, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen , 1,3%-kal bővült. Az előző negyedévhez képest viszont a GDP 0,2%-kal csökkent.
A felhasználási oldalon a növekedést továbbra is főként a magánfogyasztás húzta: a fogyasztási kiadások dinamikája 4,2%-ra, a teljes magánfogyasztásé 4%-ra gyorsult. Az állóeszköz-felhalmozás visszaesése kétszámjegyűvé vált (15,4%). Ám a belföldi felhasználás mégis 0,7%-kal bővült a második negyedévben, a bővülésnek induló készleteknek köszönhetően. Ennek ellenére az import még mindig csökken, bár a csökkenés üteme jelentősen mérséklődött, így a nettó export növekedési hozzájárulása jelentősen gyengült a második negyedévben.
A termelési oldalon a megindult növekedést továbbra is alapvetően a szolgáltatások húzták. Az ipar visszaesése ugyanakkor folytatódott, és csökkenésbe fordult a mezőgazdaság is.
A felhasználási oldalon a fogyasztás mellett várhatóan a készletezési ciklus is támogatja a növekedést a továbbiakban, a nettó export növekedési hozzájárulása viszont jó eséllyel negatívba fordul a második félévben.

2024.07.30. Váratlanul gyenge GDP-növekedés a második negyedévben

A KSH első becslése szerint 2024 első negyedévében a kiigazítatlan GDP csupán 1,5%-kal, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen pedig mindössze 1,3%-kal nőtt év/éves alapon. Az előző negyedévhez képest pedig a GDP ismét csökkent, 0,2%-kal. A várakozásokat drasztikusan alulmúló második negyedévi növekedési teljesítmény nyomán az első félév átlagában a GDP 1,3%-kal volt csak magasabb, mint egy évvel korábban.
Az előbbre hozott előzetes adatközlés miatt a vártnál sokkal gyengébb növekedés okainak becslése most nehezebb, mint a korábbi években. Mindenesetre a KSH közlése alapján a termelési oldalon az ipari hozzáadott érték visszaesett a második negyedévben. Az építőipar élénkülése – az ágazat csekély súlya ellenére – érdemben segíthette az össznövekedést, a mezőgazdaság növekedéshez való hozzájárulása viszont valószínűleg ismét negatívba fordult az aszály és a hőhullámok miatt. A felhasználási oldalon a magánfogyasztás mérsékelt bővülése és a beruházások visszaesése mellett a belföldi felhasználás dinamikája erősödhetett az első negyedévi ütemhez képest. Viszont – az ipar súlyos exportkeresleti problémáit figyelembe véve – a nettó export növekedési hozzájárulása a korábbi töredékére csökkenhetett a második negyedévben.
A lesújtó második negyedévi növekedési adat átírta az idei kilátásokat: a GDP-növekedés üteme valószínűleg a 2%-ot sem éri el 2024-ben.

2024.06.04. Javuló fogyasztás, visszaeső beruházás és zuhanó készletek az első negyedévben

A részletes adatok alapján 2024 első negyedévében a kiigazítatlan GDP 1,1%-kal nőtt év/éves alapon, az előzetes becslésnek megfelelően, miközben a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen erőteljesebben, 1,7%-kal bővült. Az előző negyedévhez képest a GDP növekedési üteme 0,8%, ami túlszárnyalja az EU egészében mért 0,3%-os bővülést.
A felhasználási oldalon a növekedést alapvetően az újraéledő magánfogyasztás húzta. Ezzel szemben az állóeszköz-felhalmozás még mindig számottevően csökkent, a folytatódó viharos készletleépülés miatt pedig a teljes felhalmozás egyenesen zuhant. Összességében a belföldi felhasználás 2,9%-kal visszaesett az első negyedévben, így a belföldi felhasználás zsugorodása immár másfél éve tart. A belföldi kereslet újabb gyengülése nyomán az import több, mint 9%-kal esett vissza, így a nettó export növekedési hozzájárulása annak ellenére erősen pozitív volt, hogy az exportteljesítmény is csökkent a folytatódó külső keresleti problémák közepette.
A termelési oldalon a megindult növekedést alapvetően a szolgáltatások húzták, az ipar visszaesése ugyanakkor folytatódott – ez jelentős részben az autóipar és akkumulátoripar folytatódó nehézségeit tükrözi.