2023-2024: A munkaerő- és szakember utánpótlás jellemzői Magyarország különböző régióiban – CORE project

Az MGYOSZ és alvállalkozója a Kopint-Tárki egy, az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló CORE projekt keretében vizsgálta meg, hogyan alakulnak a magyar vállalkozások regionális munkaerőpiacokkal kapcsolatos elvárásai 10 éves távlatban, milyen tényezők és trendek támogatják a pozitív forgatókönyvek megvalósulását az egyes régiókban, illetve hogyan valósítható meg a konvergencia az eltérő gazdasági helyzetben lévő vállalkozások között.

Az elemzés műfaja stratégiai előrejelzés (strategic foresight), melynek keretében a Kopint-Tárki szakértői egyrészt egy országos lefedettségű kérdőíves felmérésen alapuló elemzést készítettek, melynek célja, hogy kiderítse, milyen megoldatlan munkaerő-kérdésekkel szembesülnek a vállalatok a poszt-covid világban, és mire számítanak 10 éves időtávlatban. Másrészt a regionális központokban szervezett ún. szcenárió-tervező workshopok során felvázolt jövőkép kontextusba helyezéséről gondoskodtak.

Letöltések: Workshop meghívó, előadások prezentációja, infografika, Stratégiai előrejelzés (elemzés)

	2023 Tény	2024 Előrejelzés	2025 Előrejelzés
GDP	-0,9%	0,6%	2,8%
Bruttó állóeszköz-felhalmozás	-7,4%	-8,0%	4,6%
Ipari termelés	-5,5%	-3,0%	3,7%
Bruttó fizetések	14,2%	13,5%	8,3%
Munkanélküliségi ráta*	4,1%	4,5%	4,1%
Folyó+tőkeszámla**	1,2%	2,3%	3,0%
Államháztartás**	-6,7%	-5,0%	-4,5%
Fogyasztói árindex*	17,6%	3,7%	3,7%
MNB-alapkamat***	10,75%	6,5%	5,5%
10 éves hozam***	5,86%	6,5%	6,0%

*éves átlag **a GDP %-ában ***év végén

2024.12.03. Folytatódó zuhanás a beruházásoknál, viszonylag élénk fogyasztás, negatív fordulat a külkereskedelemben

A részletes adatok alapján 2024 harmadik negyedévében a kiigazítatlan GDP 0,8%-kal csökkent év/éves alapon, az előzetes becslésnek megfelelően. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,7%-kal zsugorodott.
A felhasználási oldalon a fő lehúzó tényező az állóeszköz-felhalmozás alig lassuló zuhanása volt. Ezzel párhuzamosan a magánfogyasztás dinamikája némileg gyorsult, és a készletváltozás is pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Így a belföldi felhasználás 0,3%-kal nőni tudott harmadik negyedévben. Ugyanakkor a nettó export növekedési hozzájárulása negatív volt a harmadik negyedévben, az importcsökkenés ütemének jelentős mérséklődése és az export szinte zavartalan zsugorodása közepette, és e negatív hozzájárulás okozta a GDP visszaesését.
A termelési oldalon a szolgáltatások szerény bővülése nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdaság zuhanását, az ipari recesszió mélyülését, valamint az építőipar csökkenésbe fordulását.
Az első három negyedév átlagában a GDP 0,6%-kal bővült.

2024.10.30. GDP: újabb lesújtó növekedési adat

A KSH első becslése szerint 2024 harmadik negyedévében a kiigazítatlan GDP 0,8%-kal, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen pedig 0,7%-kal visszaesett év/éves alapon. Az előző negyedévhez képest a GDP szintén csökkent, 0,7%-kal – ezzel Magyarország a jelenleg ismert adatok alapján a legrosszabb helyen áll az EU-tagállamok körében. Az első három negyedév átlagában a GDP csupán 0,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH közlése szerint a termelési oldalon az időjárás-sújtotta mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítményének zsugorodása összességében mintegy 2%-ponttal húzta le a GDP-növekedést. Eközben a szolgáltatások a vártnál jóval kisebb mértékben tudták ellensúlyozni a három termelő szektor negatív növekedési hozzájárulását. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a felhasználási oldalon nem csupán a beruházások erőteljes visszaesése folytatódott, hanem a magánfogyasztás dinamikája nemhogy javult volna, de inkább gyengült a harmadik negyedévben. Lehetséges, hogy az ellentmondásos munkaerőpiaci folyamatok a lendületes reálkereset-emelkedés ellenére immár gátolják a háztartások költési kedvének erősödését.

2024.09.03. Kissé tovább élénkülő magánfogyasztás mellett gyorsult a beruházások visszaesése a második negyedévben

A részletes adatok alapján 2024 második negyedévében a kiigazítatlan GDP 1,5%-kal nőtt év/éves alapon, az előzetes becslésnek megfelelően, a szezonálisan és munkanappal kiigazított volumen , 1,3%-kal bővült. Az előző negyedévhez képest viszont a GDP 0,2%-kal csökkent.
A felhasználási oldalon a növekedést továbbra is főként a magánfogyasztás húzta: a fogyasztási kiadások dinamikája 4,2%-ra, a teljes magánfogyasztásé 4%-ra gyorsult. Az állóeszköz-felhalmozás visszaesése kétszámjegyűvé vált (15,4%). Ám a belföldi felhasználás mégis 0,7%-kal bővült a második negyedévben, a bővülésnek induló készleteknek köszönhetően. Ennek ellenére az import még mindig csökken, bár a csökkenés üteme jelentősen mérséklődött, így a nettó export növekedési hozzájárulása jelentősen gyengült a második negyedévben.
A termelési oldalon a megindult növekedést továbbra is alapvetően a szolgáltatások húzták. Az ipar visszaesése ugyanakkor folytatódott, és csökkenésbe fordult a mezőgazdaság is.
A felhasználási oldalon a fogyasztás mellett várhatóan a készletezési ciklus is támogatja a növekedést a továbbiakban, a nettó export növekedési hozzájárulása viszont jó eséllyel negatívba fordul a második félévben.