Skip to content
Kopint Tárki Kopint Tárki Kopint Tárki
  • Rólunk
    • Kopint-Tárki története
    • Igazgatóság
    • Munkatársak
    • Partnerek
  • Projektek és tanulmányok
    • Projektek
    • Tanulmányok
    • Műhelytanulmányok
  • Rendszeres kiadványok
    • Konjunktúrajelentés
    • Konjunktúrateszt
  • Média
  • Kapcsolat
    • Cím, elérhetőségek
    • Kapcsolatfelvétel
  • Magyar(HU)
    • English (US)
logo

Több mint öt évtized a gazdaságkutatásban. Kiegyensúlyozott, független, tárgyilagos elemzések és előrejelzések

Kategória: Műhelytanulmány

54. sz. Oblath Gábor (2019): Külkereskedelmi cserearányok, bruttó hazai reáljövedelem és bruttó hazai termék: változások és szintek nemzetközi összehasonlításban

53. sz. Palócz Éva (2019): Gondolatok a külföldi tőke szerepéről az EU-országokban, különös tekintettel a V4 országokra és Magyarországra

52. sz. Matheika Zoltán, Palócz Éva (2017): Vegyipari ágazatok bérszínvonalának és bérdinamikájának alakulása

51. sz. Nagy Katalin, Serfőző Nóra (2017): Gazdasági potenciál, együttműködési lehetőségek és korlátok a szlovák–magyar határ mentén

50. sz. Vakhal Péter (2017): A hozzáadott-érték kereskedelem tendenciái az OECD-országokban

49. sz. Ádám Zoltán (2015): Sikerek és kudarcok

48. sz. Palócz Éva (2015): Termelékenységi különbségek – alulnézetből, a feldolgozóiparban és a szolgáltató ágakban

47. sz. Nagy Ágnes, Palócz Éva, Tarnai Zoltán, Vakhal Péter (2015): Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési egyezmény komplex hatásvizsgálata a magyar gazdaságra

46. sz. Ádám Zoltán (2013): Miért éppen Magyarország?

45. sz. Palócz Éva (2013): A foglalkoztatási ágazati szerkezetének eltolódása 1980-2010 között Magyarországon és néhány környező országban

44. sz. Bartha Attila (2009): A gazdasági válság vállalati szemmel

43. sz. Palócz Éva (2006): A külkereskedelmi termékforgalom adatainak konzisztenciavizsgálata

42. sz. Berényi Judit (2004): Információs szabadság az Európai Unióban

41. sz. Szörfi Béla (2004): Gazdasági növekedés és felzárkózás

40. sz. Palócz Éva (2004): Az üzleti szolgáltatások helyzete Magyarországon

39. sz. Nagy Katalin (2004): Gondolatok a magyar iparpolitikáról

38. sz. Bóc Imre, Klauber Mátyás (2003): A közvetítő kereskedelem szerepe a magyar exportban és importban

37. sz. Palócz Éva (2003): A 2002. évi bérnövekedés okai

36. sz. Oblath Gábor (2003): Magyarország csatlakozása az euró-övezethez

33. sz. Gács János (2001): Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után

32. sz. Réti Tamás (1999): A keleti kereskedelem

31. sz. Hamar Judit (1999): A külföldi működőtőke beáramlásának területi és szektorális jellemzői Magyarországon

30. sz. Szamuely László (1998): Pénzügyi összeomlás után: a FÁK-országokkal való kereskedelem és kilátásai

29. sz. Bóc Imre, Klauber Mátyás (1998): A kilencvenes évek a belkereskedelemben

28. sz. Czombos Rozália, Okruczky Katalin (1998): A külkereskedelmi forgalom és a fizetési mérleg meghatározói az 1988-1997 években

Bejegyzés navigáció

Régebbi bejegyzések

Gazdasági előrejelzések

2025
Tény
2026
Előrejelzés
2027
Előrejelzés
GDP 0,5% 2,0% 2,5%
Bruttó állóeszköz-felhalmozás -2,8% 3,7% 5,5%
Ipari termelés -3,2% 2,3% 3,5%
Bruttó fizetések 9,0% 9,5% 6,0%
Munkanélküliségi ráta* 4,4% 4,6% 4,4%
Folyó+tőkeszámla** 2,1% 1,5% 1,0%
Államháztartás** -4,7% -6,5% -5,0%
Fogyasztói árindex* 4,4% 2,0% 2,6%
MNB-alapkamat*** 6,5% 4,75% 3,75%
10 éves hozam*** 6,79% 5,0% 4,5%
*éves átlag **a GDP %-ában ***év végén

KOPINT-TÁRKI KOMMENTÁR 

2026.09.01. GDP: némileg lassult a fogyasztás, ismét esnek a beruházások

A részletes adatok szerint 2026 második negyedévében a nyers és a kiigazított éves növekedési ütem egyaránt 1,7% volt. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,5%-kal emelkedett a negyedik negyedévben. E növekedési ütemekkel Magyarország az EU középmezőnyében helyezkedik el.
A GDP-komponenseket illetően a magánfogyasztás dinamikája a várakozásoknak megfelelően lassult. Az állóeszköz-felhalmozás viszont jelentősen, 6,3%-kal csökkent, miközben a készletváltozás rendkívüli mértékű növekedési hozzájárulása tovább nőtt. A belföldi felhasználás jó ütemben, 5%-kal nőtt az év második negyedévében. Az áruexport növekedésbe fordult, így a nettó export a korábbinál valamivel kevésbé drasztikusan húzta le a növekedést.
A termelési oldalon az ipari növekedés erőteljesebbé vált, és ez ellensúlyozta a szolgáltatások növekedési ütemének lassulását és az aszály-sújtotta mezőgazdaság visszaesését.
Amennyiben a beruházások a meginduló EU-pénzek és a megváltozott intézményi környezet hatására növekedésbe fordulnak az év második felében, az idei éves növekedés jó esetben elérheti a 2%-ot.

2026.07.30. Folytatódó mérsékelt GDP-növekedés

A KSH első becslése szerint 2026 második negyedévében a kiigazítatlan GDP 1,7%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumen pedig 1,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az előző negyedévhez képest a GDP-növekedés üteme 0,4%-ra lassult. A második negyedévi növekedési teljesítmény elmaradt az előrejelzői várakozások átlagától.
A KSH közlése szerint a termelési oldalon továbbra is a szolgáltatások hajtották elsősorban a növekedést, az ipar pozitív és a mezőgazdaság negatív hozzájárulása mellett. A felhasználási oldalon a magánfogyasztás volt a legfőbb húzóerő, viszont a nettó export ismét erőteljesen fékezhette a növekedést.
Továbbra is 2% körüli GDP-növekedési ütemet várunk 2026-ban, de a háborúból adódó negatív kockázatok erősödnek.

2026.06.02. Erős fogyasztás, újabb romlás a külkereskedelemben

A részletes adatok szerint 2026 első negyedévében a nyers és a kiigazított éves növekedési ütem 1,7%-ra gyorsult. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,8%-kal emelkedett.
A GDP-komponenseket illetően a magánfogyasztás dinamikája erőteljesen meglódult – a fogyasztási kiadások 5,5%-kal bővültek. Ennek, illetve a készletváltozás rendkívüli mértékű növekedést támogató hatásának köszönhetően a belföldi felhasználás szokatlanul erőteljesen, 6,6%-kal nőtt. Ám eközben az import erősödő dinamikája miatt a nettó export sok éve nem látott mértékben lehúzta a növekedést.
A termelési oldalon a mezőgazdaság mellett az ipar korábbi visszaesése is szerény növekedésbe váltott, miközben az építőipari aktivitás csökkent. Ám a GDP-növekedés élénkülése legelsősorban a szolgáltatások 2% fölé emelkedő dinamikájának volt köszönhető.
Az idei éves növekedés jó esetben elérheti a 2%-ot.

logo
1024 Budapest, Margit krt. 47-49. V./4.
Telefon: +36 30/40 90 100
e-mail: info@kopint-tarki.hu
Karrier | Impresszum | Adatvédelmi nyilatkozat
© 2026 Kopint Tárki | All rights reserved